A rejtélyes Hűha! jel - Végre kiderülhet, hogy honnan érkezett a titokzatos kozmikus szignál

Noha az eredményeink még nem oldják meg véglegesen a Hűha! jel titkát, de az eddigi lehető legtisztább képet adják arról, hogy mi lehetett és honnan származik - írja kutatók egy csoportja a 20. század végén észlelt egyik legtitokzatosabb és legnagyobb port felvert kozmikus szignálról, az elhíresült űrből érkezett rádiójelről. A rejtélyes Hűha! jel -amelyet 1977-ben detektáltak-, az egyik legizgalmasabb felfedezésnek számít mindazok körében, akik arra a kérdésre keresik a választ, hogy vajon egyedül vagyunk-e az univerzumban.

Lassan öt évtizede rejtély az elhíresült Hűha! jel eredete Fotó: Ilf Science

Frank Drake amerikai csillagász , a SETI megalapítója  Fotó: Wikimedia Commons/Amalex5

„A rádiójel újonnan felfedezett tulajdonságai végre segíthetnek meghatározni a Wow! jel forrását” – véli Abel Méndez akit a Space.com csillagászati és űrkutatási tudományos hírportál idéz. Miközben a tudóscsoport a nemrég megjelent tanulmányában a Hűha! jel ismert jellemzőinek felülvizsgálatára összpontosított, olyan új karaktereket is sikerült azonosítaniuk, amelyekről egy rövidesen megjelenő újabb tanulmányban szeretnének beszámolni a kutatók. "Az a célunk, hogy 2027-re, a Hűha! jel felfedezésének 50. évfordulójára a Big Ear teleszkóp összes kapcsolódó adatát archiváljuk és megosszuk” – nyilatkozza ezzel kapcsolatban Abel Méndez. 

Jerry Ehman csillagász, aki 1977 augusztusában felfedezte a rejtélyes rádiójelet  Fotó: Project Big Ear 

A kutatócsoport az Arecibo Wow! Projekt weboldalán nemrégiben közzétett bejegyzésében foglalta össze az eddigi kutatási eredményeit. Ezek  pedig abban az irányban mutatnak, hogy a nagy vitákat kiváltott titokzatos rádiójelnek természetes, asztrofizikai esemény lehet az  eredete és nem az idegenektől származik. "Persze, ez a tanulmány még nem zárja le az ügyet” – hangsúlyozza Méndez. „Újra megnyitja, csak egy sokkal élesebb térképpel a kezünkben”-fűzi hozzá a kutató.

Úgy vélik, hogy nem az idegenektől származik a titokzatos rádiójel

Méndez és kutatótársai azt feltételezik, hogy a Hűha! jelet a csillagközi gáz-és porfelhőkben található hidrogénvonal hirtelen kifényesedése okozta, amit egy erős átmeneti sugárforrás, például egy magnetárkitörés vagy egy ismételten sugárzó lágy gammaforrás (SGR) váltott ki.

Egy magnetár művészi ábrája  Fotó: Wikimedia Commons

A magnetár olyan neutroncsillag, amelynek rendkívül erős a mágneses tere és ez a tér hozza létre azt a nagy energiájú elektromágneses sugárzást ami részben röntgen, részben pedig gamma tartományba esik. A magnetároknak olyan erős a mágneses mezeje, hogy még 1000 kilométeres távolságból is halát okozna, illetve a Föld-Hold közepes távolságnak megfelelő (384 403 km) távolság feléről is képes lenne letörölni az összes információt egy bankkártyáról.

„Az eredményeink nem oldják meg a Hűha! jel rejtélyét” – hangsúlyozza Méndez.

                                     Az új feltételezés szerint a Hűha! jel a csillagközi felhők hidrogénvonalának hirtelen kifényesedése lehetett, amit talán egy erős, átmeneti sugárzásforrás okozott                                               Fotó: Méndez at al. / Space.com

 „De a lehető legtisztább képet adják arról, hogy valójában mi lehetett és honnan származhatott. Ez az újfajta pontosság pedig lehetővé teszi számunkra, hogy a jövőbeni megfigyeléseket minden eddiginél hatékonyabban végezzük el”-fűzi hozzá a szakember. A Hűha! jellel kapcsolatos folyamatos kutatás ösztönözte a Wow@Home projekt létrehozását is. E tudományos kezdeményezés alacsony költségű módja annak, hogy mások is aktívan kereshessenek valós időben hasonló jeleket, illetve egyéb ritka kozmikus eseményeket, beleértve ebbe a feltételezett idegen technikai civilizációk potenciális techno-szignatúráit.

A SETI program rádióteleszkópjai  Fotó: SETI

 A Wow@Home projekt munkatársai megállapították, hogy a Hűha! jel elég erős volt ahhoz, hogy még kisebb rádióteleszkópok is észlelhessenek hasonló potenciális jeleket. Valójában egy kis rádiótávcsövekből álló hálózat számos előnyt kínál a nagy professzionális obszervatóriumokhoz képest-hangsúlyozzák a projektben résztvevő tudósok. Az alacsony költségű rendszerek képesek önállóan működni a nap 24 órájában, „ezáltal ideálisak az átmeneti események vagy a hosszú időtartamú jelek folyamatos megfigyelésére, amelyeket a professzionális teleszkópok nem tudnak teljes munkaidőben követni” – véli Méndez és a kollégái.

Amatőrök is részesei lehetnek a rejtélyes jelek és az idegenek utáni vadászatnak

A Wow@Home projekt olyan rendkívül költséghatékony, lebilincselő és könnyen hozzáférhető platform, amely ideális az oktatáshoz, a civil tudományos kutatáshoz és a rádiócsillagászatban való részvétel kibővítéséhez is.

A professzionális rádióobszervatóriumok mellett a Wow@Home projekt amatőr kutatókra is számít  Fotó: Wikimedia Commons

 „A kisebb házilag is kivitelezhető rádiótávcső teljes beállítása körülbelül 500 dollárba kerül, beleértve az ehhez szükséges dedikált számítógépet is, de mi nem áruljuk ezeket a rendszereket. Ehelyett ajánlásokat adunk a szükséges alkatrészekre, és ingyenes szoftvert kínálunk a távcső áramellátásához, illetve a Wow@Home hálózathoz való csatlakoztatásához az átmeneti kozmikus események keresése céljából” – írja a Wow@Home bejegyzése.

A kozmosz mélyén számtalan olyan idegen civilizáció rejtőzhet, amelyekről még nincsen tudomásunk   Fotó: NASA

 A szoftver azokon az elemzési módszereken alapul, amelyeket a projekt az Arecibo Wow! vállalkozás részeként fejlesztettek ki a professzionális obszervatóriumok archív adataiban található Hűha!-szerű jelek detektálására. A Wow@Home kutatási projektről a projekt weboldala tartalmaz további részletes információkat. A csoport legújabb kutatási beszámolója már elérhető az arXiv.org preprint oldalon, és önálló tanulmányként hamarosan meg fog jelenni a rangos Astrophysical Journal csillagászati szaklapban is.

Az Arecibo Wow! projekt kutatócsoportja:

1. az 1977. augusztus 15-én detektált titokzatos Hűha! jelre vonatkozó összes korábbi adatot korszerű módszerekkel újraelemezte,
2. a csoport konklúziója szerint a jel legnagyobb valószínűséggel természetes asztrofizikai folyamat eredménye,
3. amit egy intersztelláris por-és gázfelhőben lévő hidrogénvonal külső hatásra történt felfénylése okozott,
4. de ez a megállapítás még nem tekinthető Hűha! jellel kapcsolatos nyitott kérdések végleges lezárásának.