Kevés a tanító és a tanár

A szakképzetlen fizikai munkakörök közül főként különféle őrökből lesz a legnagyobb hiány, a szakképzettséget igénylő fizikai munkakörökön belül pedig varrónőket, eladókat és vagyonőröket keresnek majd. A szellemi foglalkozásokon belül leginkább az ápoló, ápolónő, a tanár és a tanító számít majd hiányszakmának az év második felében – derül ki a Gazdasági Minisztérium (GM) felméréséből.Túltelített és romló pozíciójú, valamint a keresett foglalkozások és szakmák alakulásáról készített felmérést a gazdasági tárca. Ebből kiderül: a szakképzettséget nem igénylő fizikai munkakörökön belül országosan nagy a kereslet a különböző őrök, segédmunkások, takarítók, utcaseprők és konyhai kisegítők iránt. A szakképzettséget igénylő fizikai munkakörök közül eladóból, szabóból, varrónőből, hentesből és mészárosból, elektroműszerészből, autóbusz-, targoncavezetőből, valamint vagyonőrből lesz hiány. A szellemi foglalkozásokról szólva a felmérés megállapította: továbbra sem tudnak rengeteg ápolói és ápolónői állást betölteni, és nagy a kereslet a középiskolai tanárok, bolti pénztárosok, gépész- és mezőgazdasági mérnökök, valamint a szakorvosok iránt. Szinte minden olyan szakmában, ahol jelentős a munkaerőhiány, szívesen alkalmaznának pályakezdőket is.Glattfelder Béla, a GM politikai államtitkára elmondta: az önkormányzatok egyre több bérlakást építenek abban bízva, hogy ezek felajánlásával könnyebben sikerül ápolókat, ápolónőket, tanárokat és tanítókat szerezniük. Megjegyezte azt is, hogy több olyan hiányszakmát – például a varrónőt – tartanak számon, amelyhez rendelkezésre áll ugyan megfelelő képzettségű munkaerő, ám az alacsony bérek miatt ők mégsem fogadják el a felkínált állásokat. Érdekességnek nevezte az államtitkár, hogy egyre nagyobb az igény a mezőgazdasági mérnökök iránt, ám a főként vidéken található üres helyeket nemigen sikerül betölteni. Mint mondta: mára az egész országban jellemzővé vált a magasan kvalifikált munkaerő iránti kereslet.A tanulmány szerint megyénként igen eltérőek a munkaerő iránti igények. Míg szinte minden országrészben vannak betöltetlen középiskolai tanári helyek, addig Baranya az egyetlen megye, ahol ezt a foglalkozást a „túltelített” kategóriába sorolták.Budapesten a leggyakrabban említett hiányszakmákon kívül vannak betöltetlen biztosítási ügyintézői, szoftverfejlesztői, informatikusi és gyógyszerészi álláshelyek is. A fővárosban csak a gyengeáramú villamosmérnököket említi a felmérés, mint romló pozíciójú túltelített szakmát. Bács-Kiskun megyében több más megyéhez hasonlóan szép számmal keresnek munkaerőt a különböző gyártósorok mellé, ugyanakkor a házfelügyelőkből túlkínálat van. Békés és Csongrád megyében nagy lenne az igény a hús-, a hal- és a baromfi-feldolgozók iránt, Hajdú-Biharban fürdőüzemeltetési foglalkozású munkaerőt keresnek, míg Veszprémben a vas- és fémipari foglalkozású dolgozókból van hiány. Vas megyében lakatosokat, hegesztőket keresnek a betöltetlen szakképzett fizikai munkakörökön belül, és szinte bármilyen mérnöknek is tudnának állást ajánlani. Jász-Nagykun-Szolnok megyében pékeket, épületasztalosokat, kőműveseket, Szabolcsban textilipari gépkezelőket keresnek.