Pintér Sándor: Jól szervezett államot akarunk

Bár Magyarországon mérséklődik a bűnözés, a szervezett alvilág működik – véli Pintér Sándor. A hazai maffia eszköztárában szerepel a bűnüldözők lejáratása is. A belügyi tárca és a rendvédelmi szervek mindent el fognak követni, hogy felderítsék a maffiakapcsolatokat és leleplezzék a korrupciót – jelentette ki a belügyminiszter, aki lapunknak adott interjújában az új köztisztviselői törvény jelentőségét elemzi, szól az előző ciklus állami beruházásainak befejezéséről, a céltámogatásról, a gázközművagyon kifizetéséről és a tűzoltók jogos jussának rendezéséről.Nem zavarja, hogy a politikusok népszerűségi listájának mindig az utolsó harmadában van?– Nem érdekelnek a hiúsági kérdések. Azt tartom fontosnak, hogy az általam irányított minisztérium jól működjék, eredményes legyen, és az országban békében, biztonságban éljenek az állampolgárok.– A napokban a köztisztviselői törvény hatályba lépését történelmi léptékű eseményként értékelte, mert ezzel végre nemcsak erkölcsileg, de anyagilag is megbecsültté válik a köztisztviselői réteg. Az ellenzék viszont bírálja a törvényt, mondván, hogy az Orbán-kormány saját elitjét akarja létre hozni.– Az ország közigazgatási elitjét kívánjuk megteremteni, nem egy adott kormány elitjét. Ismét rangja kell hogy legyen a köztisztviselői életpályának, mint ahogy Magyarországon ennek a pályának évszázadokon keresztül megvolt a megbecsülése, társadalmi elismertsége. Ezt vissza kell adni a köztisztviselőknek. Nem pusztán béremelésről, hanem életpályaprogramról van szó, amely ösz- szesen 170 ezer civil és rendészeti köztisztviselőt, valamint 10 500 igazságügyi és ügyészségi alkalmazottat érint. Jelen pillanatban a béremelés a hangsúlyos, hiszen a módosítással 2001 és 2004 között – az inflációt követő éves illetményalap-növelésen túl – összességében mintegy 140 milliárd forinttal többet fordítanak a dolgozók bérére. Az új életpályaprogram abszolút értékben csaknem 65 százalékkal emeli a felsőfokú végzettségűek, illetve 43 százalékkal a középfokú végzettségű köztisztviselők illetményét. De nem ez a legfontosabb a programban, hanem az, hogy ha valaki az államnál szolgálatot vállal, akkor a belépésétől kezdve az aktív időszakában, sőt azon túl, a nyugdíjaséveiben is, az állam kiemelten gondoskodjék róla és a családjáról. Ezt az életutat akarja a törvény előre kiszámíthatóan, biztonságosan garantálni.– Nemrégen döntés született egy régen húzódó, sokakat érintő ügyben is: kifizetik a tűzoltók elmaradt bérpótlékát.– 1996 óta gondot jelentett az, hogy amíg a Belügyminisztérium más szerveinél a délutáni és az éjszakai pótlékot kifizettük a munkatársainknak, addig ez a tűzoltóknál elmaradt. A bíróság a tűzoltóknak adott igazat, az ítélet a mi kormányzatunk alatt emelkedett jogerőre, ezért a közvetlen irányításunk alatt dolgozó tűzoltóknak soron kívül kiutaltuk az elmaradt pénzt. A bíróság ítélete az önkormányzati tűzoltók elmaradt bérpótlékának rendezését a munkáltatók feladatául szabta, de az önkormányzatok vagy nem tudták, vagy nem akarták kifizetni azt. A kormány úgy döntött, hogy ezt a jogos illetményt minden tűzoltónak meg kell kapnia, és ehhez segítséget nyújt az önkormányzatoknak. Ha a Belügyminisztériummal az érintett település megfelelő egyezményt köt, akkor a pénzt a szaktárca átutalja az önkormányzatnak.– Nagyon sok a befejezetlen közberuházás, amelyek félkészen használhatatlanok. Milyen erőfeszítéseket tesznek a befejezés érdekében?– Valóban, az előző ciklusban elkezdett beruházások közül anyagi okokból számos építkezés félbemaradt. Néhány helyen megépült a csatornarendszer, de nem épült meg hozzá a víztisztító, máshol elkészült a víztisztító, de nem épült meg hozzá az a gerinccsatorna-hálózat, amely a szenny-vizet oda tudta volna vezetni. Iskolák, tornatermek építése szakadt félbe. A kormány döntése szerint ezek az építkezések nem maradhatnak félbe, hiszen az állampolgároknak sokba kerültek ezek a beruházások. Ez a nemzeti vagyon elherdálását jelentené, ezért az állam 3,7 milliárd forintot fordít az ilyen beruházások befejezésére ebben az évben. Hatvanöt önkormányzattal már megkezdtük a tárgyalást, hogy befejezhessék a félbemaradt beruházásokat.– A gázközművagyont is kifizetik az önkormányzatoknak. Miért döntött így a kormány?– Az önkormányzatok a kilencvenes évek elején saját erőből, jelentős lakossági hozzájárulással gázközműveket építettek. A későbbiekben az állam a privatizációval a gázközművek jelentős részét eladta a gázszolgáltatóknak. Ezért az állam pénzt kapott, de ezt a pénzt nem továbbította az önkormányzatoknak, így jogosulatlanul gazdagodott. Mindenki elismerte, hogy jár a pénz az adott önkormányzatoknak, az Alkotmánybíróság határozatot hozott erről, ennek ellenére a pénzt nem kapták meg. Valamennyi ilyen jellegű önkormányzati gázköz-művagyon-elidegenítést felmértek a szakértők, a kormány előterjesztése alapján törvény született erről. A készpénzelőleget már át- utaltuk az önkormányzatoknak, de hozzáteszem: ebben az esetben is egy, az 1990-es évek elején keletkezett problémát kellett megoldanunk.– Mekkora kiadást jelent mindez?– Hatvankét és fél milliárd forintot kell kifizetni körülbelül hatszázhúsz önkormányzatnak. A követelések húsz százalékát már valamennyinek átutalták, az öszszeg fennmaradó részét államkötvényekben kapják meg.– Az elmúlt években folyamatosan csökkent az ismertté vált bűncselekmények száma, az adatok szerint huszonöt százalékkal. A Dembinszky utcai robbantás viszont mintha a tendencia esetleges megfordulását jelezné.– Hatszázezerről négyszázötvenezerre csökkent az elmúlt három évben az évi bűncselekmények száma, ami tartható a jelenlegi technikai felkészültséggel és állampolgári támogatással. Az, hogy történt egy robbantás, néhány Molotov-koktélt eldobtak, még nem jelenti azt, hogy ugyanolyan lesz a szervezett bűnözés tevékenysége, mint korábban. A Dembinszky utcai robbantás ügyében elvárom a rendőrség alapos munkáját. Remélem, hogy eredménnyel járnak.– A statisztika az autólopások számát illetően is az önök eredményességét igazolja.– Ez egy komplex intézkedéssorozat eredménye. Nyilvántartásunkat számítógépre vittük, ami lehetővé teszi, hogy az elrendelt körözések másodpercek alatt eljussanak valamennyi rendőri körzethez. Eredetvizsgálatot rendeltünk el valamennyi személygépkocsi adásvételénél. Amelyik gépjármű eredete nem igazolható, az nem kerülhet forgalomba. Az eredetvizsgálatot egy biztonsági okmánnyal – törzskönyvvel – egészítettük ki, amely igazolja, hogy ki a tulajdonos. A rendőrség rendkívüli erőket vet be az autó-tolvajokkal szemben, az új büntető törvénykönyvvel az eredményes munkát segítette a törvényalkotó is. Így egyforma büntetést kaphat ezután a jogtalan használó és az autótolvaj is. A határregisztrációs rendszerünk is működik már, a parlament engedélyével nyilvántartjuk a határátlépőket, s így ki tudjuk szűrni a körözött kocsikat.– A bűnüldözők szokatlan keménységgel léptek fel Székesfehérvárott egy olyan korrupciós ügyben, amelynek szereplői többnyire közhivatalnokok voltak. Letartóztattak ügyészt, ügyvédet, magas rangú rendőrtisztviselőket. Hogyan jutottak ilyen információkhoz?– A rendvédelmi szervek védelmi szolgálata szerint feltételezhető volt, hogy egyes bűnüldözők, rendőrök, ügyészek nem a köz érdekeit szolgálják, hanem bizonyos előnyt adnak a bűncselekmény elkövetőinek. Az információ valós tartalmáról meggyőződtek a rendvédelmi szervek, ezért a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatallal és az Országos Rendőr-főkapitánysággal közösen felderítették és feldolgozták ezt az ügyet. Jelen pillanatban biztonsággal mondhatom, egyedi esetről van szó, de ha máshol hasonló eset jut tudomásunkra, akkor ugyanilyen határozottsággal fogják ezek a szervek az ügyet felderíteni, felszámolni.– Megtudhatunk valamit arról, hogy hol tart a nyomozás a székesfehérvári vesztegetési ügyben?– Erről többet nem kívánok mondani, mert az ügyészség hivatott arra, hogy ezt az ügyet feldolgozza, a rendőrség csak az ügyész- ség kéréseit teljesíti.– A közvéleményt igencsak foglalkoztatja, hogy egy magas rangú politikus börtönben ül, más képviselők ellen pedig vizsgálat folyik. Szabadi Béla volt államtitkárra és Székely Zoltán képviselőre gondolok.– Magyarországon és a polgári demokráciákban mindenkinek be kell tartania a törvényeket, a törvényességet, függetlenül attól, hogy országgyűlési képviselő, pártvezető vagy más, magas beosztásban lát el közfunkciót.– Lelkileg hogyan élte meg, hogy „összehozták” az olajmaffiával? Hónapokon keresztül igen kemény támadásokat kellett megélnie, olykor országgyűlési képviselőtől is.– Nem volt számomra meglepetés. Korábban, amikor a szervezett bűnözés lélektanát, taktikáját tanulmányoztam, találkoztam a szervezett bűnözés olyan külföldi példáival, hogy egyes személyeket, egyes szervezetek vezetőit a maffia megpróbálja hírbe hozni, hogy a tevékenységüket gátolja, akadályozza. Semmi más nem történt az én esetemben, mint az, hogy a maffia, a szervezett bűnözés megpróbált olyan légkört teremteni, hogy az általam irányított minisztériummal, rendőrséggel ne tudjak ellenük fellépni. Várható volt az is, hogy akár politikust, vagy a szervezett bűnözés felszámolására hivatott egység vezetőjét is érik hasonló támadások.A maffiával való együttműködés vádját nehezen éli meg az ember több mint huszonöt éves bűnüldözői múlt után – amelynek eredményességét egyetlenegyszer sem kifogásolták, legfeljebb olykor meggyanúsítottak, hogy túl kemény voltam. Még abban az esetben sem könnyű, ha tudható, hogy a gyanúba keverés a maffia tevékenységéhez tartozik.– Ez azt jelenti, hogy működő maffia van Magyarországon?– Azt jelenti, hogy van bizonyos szervezett bűnözés. Az nem mindegy, hogy milyen színvonalú, milyen hatású. A mi feladatunk, hogy a szervezett bűnözést a legalacsonyabb szinten tartsuk, mint bármelyik európai országban.