Kétszáz éves rekord dőlt meg, mert az aszteroida átmérője 200 kilométerrel nagyobb az 1801-ben felfedezett és eddig legnagyobbként számon tartott Ceres kisbolygóénál. A 2001 KX76 névre keresztelt rekordert idén májusban észlelték először a chilei Cerro Tololo obszervatóriumban. A mostani megfigyeléseket a European Southern Observatory végezte, a világ első működőképes „virtuális” teleszkópja segítségével. Az Astrovirtel elnevezésű teleszkóp egy nagyon kifinomult tudományos műszer, amely képes az öszszes rendelkezésre álló adat öszszevetésére, lehetőséget nyújtva a hagyományos teleszkópokból származó képek kombinálására is. Az észlelést követő számítások révén derült ki, hogy a 2001 KX76 mérete mintegy fele a Plútóénak, ám nemcsak az impozáns paraméterek miatt került a csillagászok érdeklődésének kereszttüzébe, hanem azért is, mert létezésének ténye újabb adalékkal szolgál a Plútó meghatározása körül régóta zajló vitához. Több csillagász szerint ugyanis a Naprendszer legkisebb planétája nem elég nagy ahhoz, hogy igazi bolygónak tekintsék, így ők kisbolygóként határozzák meg. Ha igazuk van, akkor a 2001 KX76 a Neptunuszon túli jeges kisbolygóöv, az úgynevezett Kuiper-öv eddig ismert legnagyobb objektuma, amely ráadásul nagyobb, mint a Plútó 1150 km-es átmérőjű holdja, a Charon.
– A jeges sziklaaszterioda nagyon messzire van a Földtől, így annak nincs esélye, hogy összeütközzön velünk – mutatott rá Lars Lindberg Christensen a Hubble európai űrkutató ügynökség képviseletében.
A 2001 KX76 még nem az aszteroida végleges neve: a Kuiper-övhöz tartozó kisbolygó valószínűleg a teremtésre asszociáló mitológiai nevet kap majd.
*
A Kuiper-öv lapos, gyűrű alakú övezet a Naprendszer külső határvidékén, amelyben még annak kialakulása idejéből visszamaradt kisebb égitestek, üstökösmagok, kisbolygók és porszemek keringenek a Nap körül. Eddig több mint négyszáz ilyen kisbolygót sikerült azonosítani.
Ruszin-Szendi Romulusz
Fegyverbotrány: újabb feljelentést tettek Ruszin-Szendi Romulusz ügyében
