Nem követeli meg az államosított ingatlanokról szóló törvény a jog érvényesítéséhez a román állampolgárságot, tehát azok is viszszakaphatják házaikat, akik kizárólag más állampolgársággal rendelkeznek. A jogszabály értelmében azok kérhetik vissza jogos ingatlanjaikat, akiktől ezt 1945. március 6. és 1989. december 22. között kobozták el, s akik Romániából való távozásukat követően nem részesültek semmilyen kárpótlásban. Információnk szerint csak Kolozsváron több mint ezer ingatlant kértek vissza, Bukarestben pedig már a tizenegyezret is meghaladta az iktatott kérvények száma. Sok magyar állampolgár még nem élt igénylési jogával, szerkesztőségünkhöz pedig szinte naponta fordulnak tájékoztatásért az érintettek. Az RMDSZ eddig semmilyen formában nem népszerűsítette a törvényt, nem indított kampányt annak érdekében, hogy minél többen tudomást szerezzenek a jogszabályról, s nem nyitott információs irodát Budapesten, mint azt a földtörvény életbe lépését követőn tette.
Takács Csaba ügyvezető elnök májusban azt nyilatkozta lapunknak, hogy az RMDSZ-nek szándékában áll ugyan foglalkozni a kérdéssel, de az érintettek forduljanak a budapesti román nagykövetséghez, a szövetség ugyanis nem tud segíteni mindaddig, míg nem jelenik meg a jogszabály végrehajtására vonatkozó utasítás. Néhány nappal ezelőtt ismét arra voltunk kíváncsiak: az RMDSZ milyen szerepet vállal annak érdekében, hogy minél több magyar visszakaphassa egykor elkobzott ingatlanját. Takács ekkor kifejtette, hogy aki betelefonált az RMDSZ-hez, annak felvilágosítást adtak.
A határidő meghosszabbítása egyébként az utolsó percig bizonytalan volt. Adrian Nastase román kormányfő Izraelben járva ugyan már július közepén bejelentette, hogy kitolják az időpontot, a meghosszabbításról szóló döntést azonban a kormány mellett a parlamentnek is el kell fogadnia. Miközben a román országgyűlés honatyái nyári szabadságukat töltötték, a Nastase-kabinet valóban kibocsátott egy sürgősségi kormányrendeletet a három hónapos meghosszabbításra vonatkozóan. A rendelet életbe lépéséhez ennek a hivatalos közlönyben való megjelenésén kívül egyes román politikusok szerint a parlament jóvágyása is szükséges.
A rendkívüli ülésszak összehívásának az esélye napról napra reménytelenebbnek tűnt, igazából Bukarest főpolgármesterén kívül alig sürgette valaki a ház közös ülésének megtartását. Traian Basescu demokrata párti képviselő ekkor valóságos sajtókampányt indított, és az összes román napilap azt harsogta, hogy a főpolgármestert nem érdekli, lesz-e parlamenti döntés, az ő hivatala augusztus 14-e után is el fogja fogadni a kérvényeket. Mint a főpolgármester hangoztatta, Romániának legalább ennyit jóvá kellene tenni a kommunizmus örökségéből.
A Krónika című erdélyi napilap ekkor vezércikkben nevezte furcsának hogy amint a kormányfő bizonyos érdekek nyomására meghoszszabbítaná a lejáró határidőt, legfontosabb „kormányzópartnere”, az RMDSZ nem siet a segítségére, hanem velős magyarázatokba kezd a pihenőszabadságról. „Mit gondoljon erről az a >néhány< polgár, aki emiatt lemarad a hivatalos procedúra beindításáról? Talán menjen el ő is nyaralni, hogy legalább ott ne hallja, milyen ordító nagy empátiával képviselik ügyét?" – tette fel a költői kérdést a cikkíró.
A román miniszterelnök végül is állta a szavát. A kormányfő szóvivője bejelentette, hogy a meghosszabbításról szóló kormányrendelet augusztus 13-án, azaz ma napvilágot lát a hivatalos közlönyben, s még a mai nap folyamán a parlament elé terjesztik. A törvény értelmében az önkényesen átvett ingatlanokat a román állam lehetőleg természetben szolgáltatja vissza. Ha ez nem lehetséges, akkor ”arányos jóvátételi intézkedést„ állapít meg, értékjegyek vagy pénzbeli kárpótlás odaítélésével. A törvény jogalanyai az egykori tulajdonosok vagy azok leszármazottai lehetnek.
Mihály egykori román király szabályszerű kérvényt nyújtott be a nagypeleskei, kispeleskei és foisori kastélyának visszaigénylésére. A három épület közül a legjelentősebb anyagi és művészi értéket az 1879-ben I. Károly által építtetett, végső formáját 1914-ben elnyert nagypeleskei kastély jelenti, amelyet a szakértők jelenleg húszmillió dollárra becsülnek. Az épület bizonyíthatóan a volt uralkodó családi örökségét, személyes vagyonát képezi. Mihály exkirály hangsúlyozta, hogy ezt soha nem adományozta a román államnak, mi több, államosítása sem a törvényes előírások betartásával történt.
Bayer Zsolt
Bayer Zsolt gyertyagyújtást hirdetett Charlie Kirk emlékére
