A név kötelez – idézte az ismert mondást Kossuth Lászlóné, mikor otthonukban a család tiltakozás okai felől érdeklődtem. – A leszármazottak közül tízen, Kossuth Eszterrel együtt elhatároztuk, hogy tiltakozunk az SZDSZ méltatlan eljárása ellen, mert felháborító, hogy zászlójukra tűzik Kossuth nevét. Mi nem vagyunk SZDSZ-tagok. De ha azok lennénk, akkor sem örülnénk, ha egy párt kirekesztené a nemzetet az ünneplésből. Mi azt látjuk – folytatta a beszélgetést indulatosan Kossuthné –, hogy az SZDSZ-nek ezzel az akcióval az a célja, hogy pár szavazattal többet gyűjtsenek be, mivel ebben az országban vannak olyan emberek, akiknek a Kossuth név még mindig jelent valamit.
Arra a felvetésre, hogy nincs semmi különös a párt ünneplésében, mivel az SZDSZ liberális párt és Kossuth is liberális volt, Kossuthné azt válaszolta: a reformkorban, 1848-ban teljesen más volt a liberalizmus eszméje, mint ami most. – Kossuth Lajos elkötelezett nemzeti politikus volt. A mostani liberálisok viszont kozmopoliták. Ez a magánvéleményem – mondta. – Egyszer már kisajátította a Rákosi-rendszer nemzetünk nagy történelmi alakját, most pedig az SZDSZ akarja kisajátítani? Ezen háborodtunk fel. Kossuth forog a sírjában – méltatlankodott Kossuth Lászlóné.
Dr. Kossuth László teljesen egyetért a Kossuth-leszármazottak és szülei álláspontjával. Szintén részt vett a tiltakozó nyilatkozat megfogalmazásában. – Nem árulok el titkot – fogalmazta meg véleményét a fiatal médiajogász –, több mint egy évtizede figyelem a szabad demokraták tevékenységét. Annak idején, 1988-ban elolvastam a programalkotó nyilatkozatukat, abban szintén hivatkoznak Kossuth Lajosra, miszerint szellemi elődjüknek tekintik Kossuthot. Kíváncsian vártam, hogy milyen politikát fognak folytatni. De meggyőződésem, és ez családom meggyőződése is – erősítette meg dr. Kossuth László –, hogy a Kossuth által képviselt nemzeti liberalizmusnak és a szabad demokraták által hangoztatott liberalizmusnak nincsen semmi köze egymáshoz. Ezt példával is tudom érzékeltetni. Az SZDSZ jelenlegi elnöke 1997 őszén belügyminiszter volt. Akkor történt az a híres Metész-tüntetés, amikor a rendőrség idős embereket ütött meg, amikor brutálisan szétverték a tüntetőket. Kérdezem azt, hogy miféle liberalizmus az, amikor az alapvető szabadságjogokat nem lehet gyakorolni egy állítólagos liberális párt által vezetett Belügyminisztérium és az általa irányított rendőrség miatt. Tehát nekem nem az a problémám – hangsúlyozta
dr. Kossuth László –, hogy valamelyik párt megemlékezik Kossuth Lajosról, hanem az a problémám, hogy ezt egy választási propagandára kívánják felhasználni, ki akarják sajátítani a kossuthi politikát, illetve a Szabad Demokraták Szövetsége most úgy próbálja meg beállítani a saját politikáját, mintha az a kossuthi gondolatok folytatása lenne. Ettől Isten őrizzen bennünket, ettől elhatárolódunk. Az SZDSZ-nek semmi köze sincs a valódi liberális eszmékhez, rendkívül káros politikai magatartást tanúsítanak – szögezte le Kossuth Lajos egyik kései leszármazottja.
Óhatatlan volt a kérdés a családhoz, miszerint a Kossuth név előnyt vagy hátrányt jelentett-e?
Kossuth Lászlóné: – Kimondottan hátrányt jelentett. Évtizedekkel ezelőtt Békés megyében egy nevelőotthonnak voltam az igazgatója. Bár pártonkívüli ember voltam, a pártbizottság mégis felszólított, hogy váljak el a férjemtől. Ugyanis – mondták – egy ilyen pozícióban nem élhetek együtt egy volt reakciós tiszttel. Reménytelen volt a helyzetünk. Nem számított, hogy Kossuth Lajos leszármazottja a férjem. De nem engedtem a kérésnek. Akkor már több szakkönyvet írtam, és országos szakfelügyelőként is dolgoztam. Azt válaszoltam a pártbizottságnak, hogy majd akkor válok, ha én akarok. Addig nem. Nekünk sem volt könnyebb abban az időben, mint másnak. Férjemnek két diplomája van, elvégezte a jogi egyetemet és a Ludovikát is. Ott volt a Don-kanyarban, három évet orosz hadifogságban töltött. Évekig csak gyári munkás lehetett. Több mint ötven éve élünk együtt. Hogyan hagytam volna el, amikor bajban volt? Nekem helyt kellett állnom.
Dr. Kossuth László: – Bizonyos szempontból elvárásokat jelentett velem szemben a Kossuth név. Amikor meghallották a nevemet, akkor óvatosan, csodálkozva méregettek, megpróbálták megtudni, hogy mivel foglalkozom, elgondolkoztak róla, hogy egy Kossuth nevet viselőtől mi várható el. Az aktív érdeklődés szintjén túl a nevem már nem volt probléma.
Most már nyilvánvaló, hogy a kormány rendezi a központi ünnepségeket, de az SZDSZ is rendezi a saját ünnepségeit. Melyikre mennek el? – kérdeztem tovább.
– Mi valahányan, tíznél is többen, a Kossuth-család tagjai – válaszolt Kossuth Lászlóné – a kormány által rendezett ünnepségen részt veszünk, a másikon nem. Dr. Kossuth László szintén megerősítette az édesanyja által elmondottakat. Amennyiben a központi ünnepségekre meghívják őket, akkor a felkérésnek eleget tesznek. Viszont a szabad demokraták Kossuth mögé bújtatott választási kampányára nem kívánnak elmenni. – Konzervatív beállítottságúak vagyunk, mi valljuk a szabadelvű értékeket, azt a nézetet fogadom el, hogy mindenki gyakorolhassa a vallását, mindenki beszéljen olyan nyelven, ami neki jólesik, de a többség szokásait tartsa tiszteletben, és így a kisebbség ugyancsak kapja meg a tiszteletet a többségtől. De azzal nem tudok egyetérteni – emelte ki dr. Kossuth László –, hogy a kisebbségi jogok mögé bújva különféle devianciákat támogatunk a többség kárára.
– Kuncze Gábor azt mondta, hogy az oldalág nem számít. Kossuth Lászlóék az oldalág, ehhez mit szól dr. Kossuth László? – kérdeztem végül a családot.
– Kétségtelenül az SZDSZ elnöke így fogalmazott – válaszolt a médiajogász. De ismereteim szerint az európai uralkodó családok többsége oldalágról viszi tovább a dinasztiát. Ezek szerint, ha ezek az uralkodó családok bármilyen véleményt megfogalmaznak, akkor az nem érvényes a Kuncze-gondolkodás szerint. Miután nincs Kossuth Lajosnak egyenesági leszármazottja, éppen ezért kell az oldalági rokonoknak tiltakozni az ellen, hogy Kossuth Lajos politikai művét, életművét összekeverjék különféle zavaros, libertinus gondolatokkal, amelyeknek semmi közük sincs a nemzeti liberalizmushoz.
*
A múlt héten a parlamentben Varga István MDF-es képviselő napirend előtti felszólalásában idézte az új szabad demokrata szlogent: „Kossuth a szabadság embere, az SZDSZ a szabadság pártja.” A politikus felhívta rá a figyelmet, hogy Kossuth mindenkié és nem egy párté, ezért tarthatatlan, hogy a szabad demokraták saját ünnepet rendezzenek. Várhegyi Attila kulturális államtitkár válaszában leszögezte: a kulturális tárca elkészítette az évforduló méltó megünneplését biztosító kormány-előterjesztést, amelyet a kabinet elfogadott.
Családfa. Kossuth Lászlóék oldalági leszármazottai Kossuth Lajosnak. Kossuth Lajos édesapja, Kossuth László és a most élő idősebb Kossuth László és ifjabb dr. Kossuth László ük-ük felmenői elsőfokú unokatestvérek voltak. A közös ős Kossuth Dániel. A Kossuth Lajos-féle ág 1670 körül vált külön a jelenlegi Kossuth László-féle ágtól. Egyébként a Kossuthok az Árpádoktól kapták nemességüket és IV. Béla erősítette meg 1263-ban. A Kossuthok ősi szittya família – írja a Turul 1893-ban. Id. Kossuth László 1914. augusztus 31-én született. A második világháború alatt Horthy Miklós útimarsallja volt.
Gál Kinga: Brüsszelben el akarják törölni az egyhangúságot, ez önmagában lemondásra adna okot
