N épszámlálási adatok szerint a magyarországi megyék közül legtöbben Pest megyében élnek, míg Nógrád megye népessége a legkisebb. Az előző, 1990-es népszámlálás óta Budapest lakossága csökkent a legnagyobb mértékben, csaknem 12 százalékkal, összesen 242 ezer fővel. Budapest negatív rekordja után Békés megye következik, ahol az előző népszámláláshoz viszonyítva 3,6 százalékkal, mintegy tizenötezerrel élnek most kevesebben. A Heves, Vas, Somogy, Zala és Nógrád megye területén élők száma 2,6-2,9 százalékkal csökkent, de még Borsod-Abaúj-Zemplén, Baranya és Jász-Nagykun-Szolnok megyében is nagyobb mértékű a népességfogyás, mint az országos 1,7 százalékos arány.
A Központi Statisztikai Hivatal nemrég publikált adatai szerint Bács-Kiskun és Komárom-Esztergom megye népességszáma stagnált. Összesen négy megyében: Pest, Fejér, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar területén élnek többen, mint 11 évvel korábban. Kiugró értékű a népességnövekedés Pest megyében, amelynek lakossága 131 ezer fővel, közel 14 százalékkal nőtt. Ennek oka a fővárosból a város környéki településekre irányuló költözés.
Érdekesség, hogy a Békés megyei népességfogyást kétharmad részben a természetes fogyás (halálozások és születések számának különbözete) eredményezte, az elvándorlás ahhoz csak egyharmad részben járult hozzá. A korábban már ismertetett népszámlálási adatok szerint Magyarország népessége az 1990-es és a 2001-es népszámlálások között mintegy 178 ezer fővel csökkent, s az idén február
1-jén 10,197 millió volt a lakosság száma.
A népsűrűség az ország egészére vonatkozóan egy négyzetkilométerre számítva 109,6 fő. Budapest egy négyzetkilométerére átlagosan 3380 személy jut, ez ötszázzal kevesebb, mint tizenegy évvel ezelőtt. A környező országok fővárosai közül egyesekben nagyobb, másokban kisebb a népsűrűség, mint Budapesten. Bécsben például 3875 fő, Prágában 2392 fő, Pozsonyban 1220 fő, míg a lengyel fővárosban 3268 fő él átlagosan egy négyzetkilométernyi területen.
origo.hu
Kiderült, hogy mi okozta a raktártüzet a Soroksári úton
