Jobb saroK

Ha minden külföldi befektető ilyen lenne...

Svájc másfél óra autóútra van Budapesttől. Zirctől északnyugatra, Borzavár és Porva felé kell letérni, majd néhány romantikus kilométer után nekifutunk egy fotocellás sorompónak. A magas-bakonyi Szépalma határához értünk. Csak senki nem őrzi. A képeskönyvbe kívánkozó környezetbe tökéletesen beilleszkedő Szépalma konferencia- és vendégszálló sárga épülete előtt három zászlót fúj a szél. A svájcit, a magyart és Szépalmáét.
Lankás legelők, karámok, lovak, istállók, gazdasági épületek, a gyerekek valódi szeretetét tükröző játszótér. És mindenütt csönd. A szálló előtti és az erdő menti parkolóban szinte kivétel nélkül magyar rendszámú autók. De nem a foncsorozott üvegű maffiózó-Mercedesek. A szállodában az a szigor, amelyik a pihenést segíti. És öröm a nem dohányzóknak: az étteremben tilos a cigarettázás. A vendégeket pedig kérik: ne zuhanyozzanak este tíz után. De valahogy a kérés ellenére is mindenki érzi, a hangoskodás nem éppen e hely jellemző vonása. Már vagy kilencszáz éve nem az.
A Bakony a honfoglalás körüli időkben királyi őserdő volt. Nevét az első bakonyi erdőispánról, Comes de Bacon-Gugról kapta. Ebben a rengetegben bújt meg egy nagy fürdőhely, amelynek kéntartalmú vizével reumás betegségeket gyógyítottak. A szépalmai fürdő – az egykori kénes forrás – elapadt, a helyén pedig tó keletkezett. A források szerint valószínű, hogy már a XI. században komolyabb épület emelkedett Szépalmán.
A honfoglaló Előd vezér leszármazottai, a Csákok a XII. században jutottak a bakonyi erdőispánság birtokába. Ezután István herceg, IV. Béla fia 1260-ban a bencések bakonybéli kolostorának adományozta Porvát a környező területekkel együtt. 1325-ben Károly Róbert királyé lett Szépalma, és jó hetven évig királyi tulajdonban is maradt, aztán Zsigmond király 1392-ben a Garaiaknak adományozta. A Garai-család Porván kolostort és kápolnát emelt a pálos szerzeteseknek, amely 1411-re készült el. Néhány évtized után a birtok ismét gazdát cserélt, és átkerült a Szapolyaiak tulajdonába. A mohácsi vész évében pedig az enyingi Török családé lett. A Török család szerencséjére – a név néha nem omen – a törökök nem jutottak el Szépalmáig, úgyhogy nyugodtan gazdálkodtak. Szarvasmarha- és lótartással foglalkoztak, gyümölcsösöket telepítettek – főleg almást. Innen a Szépalma név. Ekkor, évtizedek munkájával alakult ki a gyönyörű hely mai formája.
1622-ben lett Esterházy-birtok. Az 1700-as évek első felében I. Eszterházy Ferenc délnémet katolikusokat telepített le Szépalmára. Birkát, lovat, szarvasmarhát tartottak, és disznót makkoltattak a környék erdeiben. 1758 a nagy fordulat éve volt: ekkor indult meg a minőségi lótartás: megalapították a szépalmai ménesbirtokot.
Szépalma újabb fénykorát VIII. Imre gróf idején élte meg. A gróf magtárat építtetett, tenyészállatokat hozatott, jó minőségű vetőmagokat vettetett, és műveltetni kezdte a legelőket. Az 1880-as évek elején Szépalmára beköszöntött a gépesítés: megjöttek a gőzcséplőgépek.
Az első világháború után a terület II. Esterházy Pál birtokába került. A testvérhúga Pejacsevics Mikó Endrével kötött házasságot, és a gróf adósságainak fejében a birtok a húgra szállt. A harmincas években végleg Szépalmára költöztek. Ekkor 21 család élt ott – összesen mintegy 120 lélek. Főleg rozsot és zabot termesztettek, valamint félvér lovakat és öszvéreket tenyésztettek.
1935-ben már volt egy kis parkféle a kastély mellett, amelyet Endre gróf tovább gyarapított. Ő létesítette a grófi temetőt is, ahol a gróf idősebb fia is nyugszik, akit 1939-ben vonat gázolt el.
1944-ben odamenekítették a bábolnai tenyészmének nagy részét.
A kommunista földosztás idején felosztották a birtokot is, de a grófnő ott maradhatott az ötvenes évekig. Ekkor 89-en laktak Szépalmán.
1962-ben Szépalma a Bábolnai Állami Gazdaság ménesének adott otthont. Az ott lakók ekkor kezdtek rendszeres bért kapni, gépesítették a növénytermesztést. Bevezették a villanyt, a telefont és az ivóvizet.
1964–65-ben az arborétum területén lótemetőt létesítettek.
A rendszerváltozás után négy évvel, 1994-ben Szépalma svájci tulajdonba került. Felépült a 33 szobás szálloda. Rusztikus, de igényesen berendezett egy- és kétágyas szobáiban, lakosztályaiban egyszerre 70 vendég fér el. Kényelmesen. A mozgássérült vendégek különlegesen kialakított szobát kérhetnek. A nem dohányzók nemdohányzó szobát. A szobákban még a szegélylécek és függönytartók is valódi fából készültek. Mintha szemérmesen jeleznék – akár a manikűrözött, féltő gonddal fenn- és tökéletesen tisztán tartott környezet –, nem a „lenyúlás” a cél. A mai Szépalma hosszú távra készült.
A svájci tulajdonos és megbízottja, Jürg U. Kessler, a szálloda szintén svájci vezetője olyan féltő gonddal és szeretettel folytatta Szépalma hagyományait, ami bármely magyar tulajdonosnak dicsőségére válna. A szálloda mellett, de attól függetlenül lipicai lovakat, csődörcsikókat tenyésztenek. A legelőkön békésen kérődznek a szürke marhák. Még arra is vigyáztak, hogy a kedves, fecskefarkú mangalicáknak (az egyetlen, csíkos hátú malacokat ellő házidisznó a világon) minél több helyük legyen a mozgásra. Nem véletlen, hogy a szálloda, a szálloda körüli pázsit, az arborétum, a gondozott tó, a kiránduló- és bicikliutak (a kereszteződéseknél gondos kezek a szállodához visszavezető utat mutató kis címkéket ragasztottak a fákra) ellenállhatatlanná tették Szépalma „őszi hétvégéit”, amelyek szeptember közepétől november közepéig tartanak. Nem véletlen, hogy telt ház van. Igen tisztességes árért, amely a vadízekben tobzódó, négyfogásos vadvacsorát is magában foglalja a magyar és nemzetközi fogásokat kínáló Favory étteremben. A tárkonyos őzragulevest, a friss fűszerekkel ízesített, portói szósszal kínált, porhanyós szarvasropogóst, a roston sült szarvasszeletet kacsamájas, füstölt marhanyelves, gombás raguban és végül a Grand marnier szósszal felszolgált gesztenye mousse tortát. Az ezután rendelhető amarettós Segafredo kávé már csak az utolsó lépés a nirvána felé vezető úton.
Aki másnap „le akarja kirándulni” vagy „lebiciklizni” a kalóriában szerencsére nem túl gazdag vadvacsorát, választhat. Kerékpárt bérelhet, de fel is kapaszkodhat a Bakony legmagasabb csúcsára, a 709 méter magas Kőrishegyre.
És még valami. A recepción fakeretes újságtartók állnak az országos napilapokkal. A Magyar Nemzet három példányban, három újságtartón.
Konzervatív nyugalom, hagyományt őrző környezet, csönd. Nehéz elszakadni tőle.