A Közlekedéstudományi Intézet tanulmánya az érintett településeken az M8-as autópálya megépítésének hatására keletkező éves, várható potenciális GDP többletét külön tartalmazza az Észak-Fejér megyei és a Dél-Fejér megyei nyomvonalváltozat esetére. Az autópálya által át nem metszett, de gazdaságfejlesztő hatása által érintett területen az éves GDP potenciálnövekmény összege 2015-re vonatkoztatva (1998-as árszinten) a Dél-Fejér megyei vonalvezetés esetén 64 milliárd forintra valószínűsíthető, az Észak-Fejér megyei térségben pedig 81 milliárd forintot tesz ki. Az M8-as megépülése esetén az érintett térség által termelhető éves GDP-többlet az Észak-Fejér megyei vonalvezetés esetén 202,4 milliárd forint, a Dél-Fejér megyei nyomvonal esetén pedig 140,2 milliárd forint körül alakul.
A Közlekedéstudományi Intézet tanulmánya szerint a hazai tőke megerősödése miatt a 2012– 2015 közötti időszakban a külföldi tőkebeáramlás érezhető mértékben csökkenni fog, majd egy mérsékelt, de folyamatos növekedési pályára áll be. Az M8-as autópálya Dél-Fejér megyei régiójában a külföldi tőke árbevételi többlete évente elérheti a 381,6 milliárd forintot, az Észak-Fejér megyei régióban ugyanez 707,1 milliárd körül realizálható. Összességében az M8-as autópálya 2015-re várható GDP többletnövelő hatásának lehetősége az északi változat esetében 810, a déli változat esetén pedig 450 milliárd forint lehet.
A tanulmány szerint a befektetések 23-30 ezer fő számára teremtenek új munkahelyeket a két nyomvonal mentén. Ez egyfelől a munkanélküli segély megtakarítását, másfelől a személyi jövedelemadó és a fogyasztásnövekedések többletáfáján keresztül megtakarításhoz, illetve adóbevételhez juttatja az állami költségvetést. Ahol megjelenik az autópálya, ott elmondható, hogy javul a foglalkoztatottság helyzete, emelkednek a jövedelmek, javul a települési infrastrukturális ellátottság.
Hertha BSC
Szürreális eredmény Dárdaiék meccsén, a teljes stadion elcsendesedett
