Kisemmizett érdekvédők

Az Orvosegyetemek Szakszervezeti Szövetsége (OSZSZ) birtokában és használatában lévő Nádor utcai irodát augusztus 31-én – az OSZSZ szerint – az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (EDDSZ) tudtával és beleegyezésével az éjszakai órákban barbár módon feltörték, falait kibontották, a berendezési tárgyakat, bútorokat megrongálták – adtuk hírül korábban. Illés József, az OSZSZ alelnöke nyilatkozott lapunknak arról, hogy miként fajult el idáig egy vagyonvita, hogyan került az EDDSZ irányítása alá gyakorlatilag az egészségügyi ágazati szakszervezetek teljes vagyona.

A rendszerváltás idején, az addig egységes Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete szétbomlott tíz, az egészségügyben érdekelt – bölcsődei, szociális, mentő, gyógyszerész, közegészségügyi területen dolgozók – szakszervezetére. Egészségügyi Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (EDSZSZ) – amely nem keverendő össze az EDDSZ-szel – néven új szervezet alakult, az egészségügyi, ágazati szakszervezeti vagyon megtartása, kezelése érdekében. A gondok ekkor kezdődtek.
Illés József elmondása szerint 1989-ben az EDSZSZ szövetség megbízott egy szakszervezetek által létrehozott vagyonkezelő társaságot, a Forrás-sanitas Kft.-t a vagyon hasznosítására. A cégnek 1991 táján támadt az az ötlete, hogy a különböző szakszervezeti ingatlanok, vagyontestek mindegyikére külön kis kft.-ket hoz létre. A kis társaságok helyi képviselői ügyvezetőkké váltak, ám olyan konstrukció szerint, hogy szavazategyenlőség esetén a ügyvezető döntött. Ezzel a Forras-sanitas Kft. – és rajta keresztül a szakszerveztek – gyakorlatilag kiadott minden döntési lehetőséget a kezéből – hangsúlyozta az alelnök.
Kisemmizett társtulajdonosok
A kis társaságokkal kötött, tíz évre szóló bérleti szerződések szerint a bérleti díjakon csupán a bérlő és a bérbeadó kölcsönös beleegyezésével lehetett változtatni. Ezen persze egyik bérlő sem változtatott – ami nem is csoda, hiszen a száz férőhelyes, étteremmel és bárral rendelkező keszthelyi üdülő például jelenleg is egy panellakás áráért van kiadva. Szakszervezeti üdültetésre utoljára 1992-ben került sor, pedig elvileg Csopakon két, Keszthelyen egy üdülő, Gárdonyban pedig egy gyermeküdülő várná a vendégeket.
A Forras-sanitas Kft. 68 százalékos tulajdonosa az EDDSZ. Tulajdonképpen a vitának most is ez a leglényegesebb kulcspontja, hiszen a társaságon keresztül az EDDSZ azt csinál, amit akar. Amikor 2000. december 31-én lejártak a bérleti szerződések, az OSZSZ a többi szakszervezettel együtt kísérletet tett arra, hogy a vagyonkezelés valamilyen formában változzon meg, ám a Forras-sanitasban 68 százalékos tulajdonnal rendelkező EDDSZ görcsösen ragaszkodott és ragaszkodik ehhez a helyzethez, illetve a kft.-hez. Az EDDSZ kivételével, idén tavasszal a szakszervezetek olyan egységes döntést hoztak, miszerint nem kívánják a Forrás-sanitas Kft.-t megbízni a vagyon további kezelésével. A vagyonkezelő működését a szakszervezeti tagság erőteljes nyomására 1997-től – az EDDSZ hozzájárulásával – a szakszervezetek elkezdték felülvizsgálni a kft.-n belül létrehozott felügyelőbizottság és az újonnan választott ügyvezető segítségével. Ennek eredményeképpen jelen pillanatban is hét büntető feljelentés, illetve per van folyamatban a kft. vagyonkezelésével kapcsolatban. A szakszervezetek döntése, a felügyelőbizottság és az új ügyvezető működése egyre kínosabbá vált az EDDSZ vezetője, Cser Ágnes számára. Az ügyvezető lemondásra kényszerült, a felügyelőbizottság tagjait pedig EDDSZ-tagok váltották fel.
– Abból a jogi helyzetből indultunk ki, hogy ez egy közös tulajdon. Ebben az esetben a polgári törvénykönyv pedig kimondja: a vagyon egészének használatba adásához valamennyi tulajdonos hozzájárulása szükséges, tehát nem a többségi szavazás döntő – mondta Illés.
– Mivel az EDDSZ a vagyonkezelőben 68 százalékos többségben van, a vagyonban pedig 58 százalékban tulajdonos, ez utóbbira hivatkozva mondja azt, hogy a vagyonkezelő kft. marad – tette hozzá. Megjegyezte: nyilván a vagyonkezelő sem akar elmenni, hiszen az EDDSZ olyan ügyvezetőt választ, ami nekik éppen megfelelő. – A mai napig nem tudunk egyetlen ingatlanba sem bejutni, mert azokat a vagyonkezelő újból bérbeadta. Bent pedig van egy bérlő, aki azt mondja: neki itt birtokjoga van – mondta az alelnök.
Betörés a székházban
A Nádor utcai székházban 1990 óta négy szakszervezet tartózkodik. A többi hat akkor még nem igényelt az ingatlanban irodákat, így a többi részt a Forras-sanitas vagyonkezelő bérbeadta. Bár a többi szakszervezet később többször jelezte, hogy szeretnének a székházban helyiségeket, az EDDSZ ehhez nem járult hozzá. – Cser Ágnes többször kijelentette: ne képzeljük azt, hogy bejuthatunk a székházba, még ha tulajdonosok vagyunk is! Mert a birtokjog meg a tulajdonviszony az két dolog, és bár tulajdonosok vagyunk, nem vagyunk birtokban. Birtokban ők és a bérlők vannak – tájékoztatott Illés, majd összegezett: az EDDSZ többségi tulajdonában lévő vagyonkezelő kft. kiadja az irodákat, kizárva ezekből a többi szakszervezetet. És bár ezeknek tulajdonjoguk van, a bérlő birtokjoga erősebb. – Nyilvánvaló, hogy az EDDSZ-nek haszna van az ügyben, mégpedig oly módon, hogy önköltségi áron bent tartózkodik a székházban, az összes többi irodát pedig kiadják. Ezekből a bevételekből az EDDSZ irányította kft. nem adja vissza a szakszervezeteknek a hasznot – tájékoztatott az alelnök. Hozzátette: az EDDSZ bent van a székházban és a kft.-n keresztül burkolt bevételre tesz szert, a többiek pedig kint vannak és pénzt sem kapnak.
A székház egyik bérlőjének a szerződését 2001 márciusában felmondták. Az viszont a kulcsokat nem az EDDSZ-nek vagy a vagyonkezelőnek, hanem az OSZSZ-nek, mint a székház egyik tulajdonosának adta vissza, ezzel kvázi birtokba helyezve a szervezetet. Az OSZSZ márciustól így tudott működtetni egy kilencven négyzetméteres irodát az épületben. Az EDDSZ és a vagyonkezelő ekkor döntött úgy, hogy kikapcsolja a villanyt. – A helyi önkormányzat jegyzőjénél bejelentést tettünk birtokháborításért. Ekkor kötelezték a vagyonkezelőt, hogy kapcsolja vissza az áramot. Ezt követően a kft. minket jelentett fel az önkormányzatnál birtokháborításért. Ezt a jegyző azzal utasította el, hogy az OSZSZ jogosan van birtokban, mivel tulajdonos, és a korábbi bérlő birtokba helyezte a szakszervezetet – mondta Illés. Mivel a villanykikapcsolás nem vezetett eredményre, és a jogi eszközök is kimerültek, augusztus 31-én feltörték, megrongálták és elfoglalták az OSZSZ irodáját. – Bár az akciót a vagyonkezelő szervezte, azt az EDDSZ tudta és beleegyezése nélkül a társaság nem hajthatta volna végre – közölte Illés József. Megjegyezte: a székházban tartózkodó más szakszervezetek birtokában lévő helyiségeiket is elfoglaltak, akik szintén birtokháborítási eljárást kezdeményeztek és kezdeményeznek. Jelenleg már végrehajtható jegyzői döntés is született, eszerint az érintettek akár karhatalmi segítséget is igénybe vehetnek, hogy visszakapják helyiségeiket.
– Az OSZSZ határozott véleménye, hogy egy közös tulajdonban, amely a szakszervezeti tagság vagyona, egyetlen szakszervezet sem jogosíthatja fel magát semmilyen vélt, vagy valós vagyoni vita kapcsán arra, hogy ilyen, a szakszervezeti mozgalmat lejárató, az európai kultúrától idegen, barbár rongálást hajtson végre a tagság vagyonában – jelentette ki Illés József. Lapunk Cser Ágnest mint az EDDSZ elnökét, és mint a Forrás-sanitas Kft. többségi tulajdonosának képviselőjét kereste meg, ő azonban – mint korábban többször – elzárkózott a témával kapcsolatos álláspontjának ismertetésétől. Mint mondta: „nem foglalkozom azzal, amit Illés József nyilatkozik.”
A konföderációk nem lépnek
Mivel az OSZSZ az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülésnek (ÉSZT), az EDDSZ pedig a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) tagja, és mert a két konföderáció közismerten jó kapcsolatot ápol egymással, lapunk megkereste a SZEF és az ÉSZT vezetőit.
– A SZEF nem kívánt és nem is kíván beleavatkozni a két szakszervezet közötti, hosszas és átláthatatlan vagyonvitába – mondta lapunknak Szabó Endre. A SZEF elnöke hozzátette: a szervezet természetesen abban érdekelt, hogy az ügy mielőbb, korrekt módon záruljon le. – Alapszabályunk szerint csak akkor avatkozhatnánk bele a kérdésbe, ha az EDDSZ erre felkérne minket. Erra azonban még nem került sor – tette hozzá Szabó Endre.
Vígh László, az ÉSZT elnöke lapunknak elmondta: a konföderáció elnöksége az ügyben úgy foglalt állást, hogy nem kíván kívülről beavatkozni a két szakszervezet vitájába. Vígh ugyanakkor hangsúlyozta, hogy elítélik a történteket, mivel az ilyen módszerek „nem kultúremberekhez méltók”.