Négy esztendővel ezelőtt, 1997. június 6-án alakult meg Kecskeméten a borkommandónak nevezett akciócsoport, amelynek elsődleges feladata az volt, hogy zavarja a bor- és pálinkahamisító biznisz köreit. A Soltvadkert–Kecel–Kiskőrös határolta alföldi fertályon régebben is nagy mennyiségű olcsó, kevésbé jó minőségű bort árultak hordóikból a gazdák, később pedig az immár aranyháromszögnek elnevezett vidék eldugott tanyái, hátsó kamrái, rejtett pincéi ontották a hamis bor hektoliterezreit. A borkommandó így Kecskeméten állt föl elsőként az országban jövedéki központ néven, egyesítvén erőit a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányságéval, valamint a vám- és pénzügyőrség Bács-Kiskun, illetve Jász-Nagykun-Szolnok megyei parancsnokságáéval.
– Az illegális jövedéki tevékenység itt volt a legszámottevőbb az országban – mondja Pásztor Sándor pénzügyőr százados, a jövedéki központ parancsnoka. – Nagyon időszerű volt, hogy egyesítsük a két szerv hatáskörét, mert hiába integetek én a tartálykocsinak az út szélén a szürke pulóveremben, a kutya sem áll meg, noha a módosított kresz a pénzügyőröknek is biztosítja a gépjárművek ellenőrzési jogát. Ha rendőr ellenőrzi a szállítmányt, rögtön más a színezete. Együtt tárjuk föl a bűncselekményeket, egymás hatáskörét nem sértjük. Éppen ma fogtunk egy „tépéefet” Tázláron, Soltvadkert és Kiskunhalas között – teszi hozzá. A rejtélyes kifejezés a titkos pálinkafőző készüléket jelenti, amely nem azonos az amerikai filmekben látott, ipari műemléknek beillő berendezéssel, csupán a technológiai kívánalmaknak megfelelő, házilag előállított szerkezet értendő rajta.
Pásztor Sándor százados statisztikája beszédes: míg 1997-ben 56 ellenőrzést tartottak, s 347 ezer liter cukorcefrét (gyümölcsöt nem tartalmazó, cukor és víz keveréke) foglaltak le, addig a következő évben 132 ellenőrzés nyomán 511 ezer liter gyanús zagyvalékot vontak ki a forgalomból. 1999-ben 183-szor ütöttek rajta a titkos borcsinálókon, és 819 ezer liter cukorcefrét semmisítettek meg. Tavaly az átszervezések miatt mindössze kilenc ellenőrzést abszolvált a csoport, s alig 154 ezer liter hamis bor került zár alá. De a jogszabály változott, a bor is a jövedéki törvény hatálya alá került, s a szinte szünet nélküli, 255 akciós cirkálás is csupán 19 ezer liter hamis bort eredményezett.
– Mióta bizonyos bormennyiség fölött kötelező szőlő- és pincekönyvet vezetni s a borszállítmányokhoz termékkísérő okmányokat mellékelni, kevesebb a visszaélés. Tavaly óta csak zárjeggyel ellátott bort lehet forgalomba hozni a hivatalosan adóraktáraknak nevezett pincészetekből, borászati üzemekből, s ez megnehezítette a hamisítók dolgát – összegzi a pénzügyőr százados. A hegyközségek tájékoztatása szerint Magyarországon évente négy, négy és fél millió liter bor fogy el. Ha ennél több kerül a boltokba, kocsmákba, a többlet az eladók nyakán marad. Az idén bőséges a szőlőtermés, vélhetően a borhamisítók is szemléztek a szüreti határban.
– Minden szesztartalmú ital úgy keletkezik, hogy a cukor megerjed, alkohol lesz belőle, s közben szén-dioxid szabadul föl – fordítja le hétköznapi nyelvre a tudományát Győry László, a Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács igazgatója. – De nem mindegy, milyen ez a cukor! A szőlő esetében a monoszacharid, a szőlőcukor alakul etilalkohollá, amelynek maligánfoka jelzi a bor alkoholtartalmát s közvetve a minőségét is. A törvény értelmében három mustfokkal növelhető a borminőség, amihez répa- és nádcukrot lehet használni.
A bor- és pálinkahamisítás mozgatórugója nyilván a pénz, ezért a hamisítók lázasan számolnak. Győry László gondolatban követi őket.
– Egy kiló szőlő előállításának önköltsége hozzávetőleg 50 forint, ebből háromnegyed liter bor lesz. Ha a borhoz répacukrot adnak, akkor rá kell számolni kilónként 180 forintot a költségekhez. A legdurvább, legolcsóbb megoldás persze, ha a bor nem is látott szőlőt.
Pásztor százados a pénz kapcsán szociológiai jellegű információkkal is szolgál. A váltakozó tagságú borkommandó rajtaütéseikor nem szokott találkozni Armani-öltönyös (mű)borbárókkal a hatalmas cukorcefretartályok árnyékában. Vagy senkit sem talál a hamis bort rejtő tanyákon, vagy néhány szegény, tudatlan ördögöt, esetleg a pénzszerző grádicson alul toporgó bérforralót. A nagy befektetők, akik ezer literekre elegendő cukrot, adalékokat, helyiséget, tartályokat, szállítóeszközöket, feketemunkásokat képesek megfizetni, ritkán kerülnek a kommandósok látókörébe. A tetten ért strómanokat mindenesetre megbüntetik, ami cukorcefrénél literenként háromezer forintot jelent, s természetesen megindítják az eljárást az idén augusztus 1-jétől bűncselekménynek minősülő jövedéki kihágás miatt.
Hazánkban egyetlen olyan cég van, amely izocukrot állít elő. Ez kiválóan alkalmas lenne arra, hogy felhasználják az alkoholkészítésben, ha éppen nem tiltaná a törvény. A ma már külföldi tulajdonú szabadegyházi Hungrana Kft. nyeri ki kukoricából a lustán folydogáló, könnyen oldódó, édes izocukrot. Ezzel édesít az élelmiszer-, a konzerv-, az üdítőital-, az édes-, valamint a likőripar. A cég belföldön 130 ezer tonna izocukrot értékesít esztendőnként, szigorúan számlával, ellenőrzött helyekre. Vezetői nem nyilatkoztak, de Győry Lászlót felhatalmazták ezen adatok nyilvánosságra hozatalára. Nem titkoltan azért zárkóznak el az alkoholhamisításról szóló kérdésektől, mert kizártnak tartják, hogy az üzem területéről illegális alkohol-előállítókhoz jusson az izocukor.
Az Országos Borminősítő Intézetnél található az egyetlen olyan műszer, amely képes kimutatni az alkohol eredetét, itt vizsgálják a pénzügyőrök és rendőrök által lefoglalt, elkobzott „gyanúsítmányokat”. A mágneses magrezonancia-műszer nem téved, igaz, százötvenmillió forintba kerül, de szakértők szerint egy év alatt behozná az árát, ha még egyet munkába állítanának. A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának jövedéki főosztálya, a Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács most fontolgatja közös beszerzését.
Szüretidő van, s a pálinkafőzésnek is kezdődik a szezonja. A Vám- és Pénzügyőrség Központi Járőrszolgálat Parancsnoksága járőrei Budapest környékén máris lefoglaltak néhány „tépéefet”, s engedély nélkül főzött gyümölcspálinkát is, mondja Csabáné Gál Veronika pénzügyőr főhadnagy, a vámkommandó szóvivője. S mivel pénzről is beszélünk, ő is számol. A jóféle szilvórium, törköly- vagy körtepálinka hivatalos bérfőzetése hektoliterenként 198 forintba kerül, ehhez hozzájön 594 forintnyi szeszadó. E kettő együtt éppen 43 százaléka az általános szeszadónak, amelyet az ipari mennyiségben főzők fizetnek.
gyilkosság
Fegyveresek mészároltak le több tucat embert Haitin
