Mesék, romok, irodalom

Aranéknál, ahol kora gyerekkoromat töltöttem, kétfelé nyílt a ház: a nagy ácsolatú, vastag, túlvilági hátsó kapu a Szegfű utcára, a régi háztulajdonos monogramjával megvasalt, urizáló pedig a rendőrbesúgó-kubikosvezérről elnevezett útra. A fenti a fegyelmezett hatvanas évekre, a hátsó az időtlen, archetípusokat tenyésztő, történelem alatti utcácskára. Én hol ide, hol oda szöktem, de gyerekkoromat mégiscsak ebben az időcsapdában töltöttem, a két élet közé szorult költői zsilipben, ebben a dimenzióváltó átjáróházban.