Parlament előtt a Btk. módosítása

A büntető törvénykönyv (Btk.) nagyarányú módosítását kezdte meg tegnap a T. Ház. Az előterjesztés definiálja a bűnszervezet fogalmát, és szigorúbban bünteti a bűnszervezetben elkövetett bűncselekményeket. Magasabb büntetési tételre számíthatnak a sírrongálók is. A parlament megkezdte a büntetőeljárásról szóló javaslat vitáját is.

Hende Csaba, az igazságügyi tárca államtitkára a korrupció elleni hatékony törvényi fellépés igényével és az európai uniós jogharmonizációval indokolta a büntető törvénykönyv (Btk.) módosítását. – Úgy lehet a leghatékonyabban fellépni a szervezett bűnözés ellen, ha annak pénzügyi alapjait rendítjük meg – szögezte le az államtitkár. Éppen ezért a kabinet a vagyonelkobzás szabályozásának teljes megváltoztatására tett javaslatot: a jövőben el kell kobozni azt a vagyont, amelyet az érintett a bűnszövetkezetben való részvételének ideje alatt szerzett. Kivételt jelent, ha bizonyítást nyer: a vagyont nem bűnös úton szerezték.
Definiálja az előterjesztés a bűnszövetkezet fogalmát. Eszerint ha három vagy több személy abból a célból szerveződött, hogy öt évnél hosszabb idővel büntethető bűncselekményeket összehangoltan kövessen el, az bűnszervezetnek minősül. Az így elkövett bűncselekmények büntetési tétele kétszeresére emelkedik, s büntethetővé válnak a szervezett bűnözés támogatói is.
A Btk. módosításával kiemelt figyelmet fordítanak a korrupció visszaszorítására: a javaslat szerint szankcionálni kívánják azt, ha hivatalos személyek tudomást szereznek még le nem leplezett vesztegetésről, de speciális feljelentési kötelezettségüknek nem tesznek eleget. A jövőben nem számít bele az elévülésbe az az idő, amely alatt az eljárás lefolytatását az illető mentelmi joga akadályozza.
Új rendelkezés, hogy a jövőben szigorúbban büntetik a vallási tisztelet tárgyai ellen elkövett lopást: ez a cselekedet akkor is három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, ha az adott tárgy értéke a 200 ezer forintot nem haladja meg. Nagyobb büntetési tételre számíthatnak a sírrongálók is.
A kormánypártok támogatásukról biztosították a törvényjavaslatot, az ellenzék pedig bírálta azt. Répássy Róbert (Fidesz) közölte: frakciója üdvözli, hogy a bűnszervezetben elkövetett bűncselekmények büntethetősége szigorodik. A vesztegetéssel kapcsolatos javaslatokkal kapcsolatban úgy fogalmazott: kísérleti jelleggel elfogadják, hogy az aktív vesztegető – ha feljelentést tesz – enyhébb büntetésre számíthat. – Ha ez a szabályozás nem válik be, akkor viszont mind az aktív, mind a passzív vesztegetőt meg kell büntetni – tette hozzá Répássy Róbert. A politikus üdvözölte azt is, hogy a tiltott pornófelvételek birtoklása is három évvel lesz büntethető.
Avarkeszi Dezső (MSZP) úgy fogalmazott: vannak elemek, amelyeket a szocialisták jónak tartanak, de több javaslatot elhamarkodottnak ítélnek, és bizonyos rendelkezéseket, így a közösség elleni izgatás újraszabályozását hiányolják. Véleménye szerint a korrupció gyökereit kell kiirtani, a törvény módosítása nem visz előre.
A szervezett bűncselekményekkel kapcsolatban úgy vélekedett: a kormány torz és koncepció nélküli politikát folytat. Szerinte a büntetések állandó szigorítása szinte semmit sem old meg. A megoldást az jelenti, ha kockázatosabbá válik a bűnözés, ez azonban csak eredményesebb bűnüldözéssel valósítható meg, amelynek elengedhetetlen feltétele a megfelelő anyagi támogatás és a szakértelem – mutatott rá a szocialista képviselő.
– A jogi személy megszüntetésének lehetőségét – mint a legsúlyosabb büntetőjogi szankciót – is tartalmazza a jogi személlyel szembeni büntetőjogi intézkedésekről szóló törvényjavaslat – közölte Hende Csaba. Hozzátette: a törvényjavaslat a jogi személlyel szemben alkalmazható szankciók között említi a pénzbírságot, a tevékenység korlátozását is. A jogi személyt a bíróság akkor szüntetheti meg, ha azt kimondottan bűncselekmény elkövetésének leplezésére hozták létre, illetve ha a jogi személy tényleges tevékenysége bűncselekmény elkövetésének leplezését szolgálja.
Gyimesi József, a Fidesz vezérszónoka hangsúlyozta: a büntetőeljárási törvénynek nem elsősorban a szakmai igényeket kell kielégítenie, hanem meg kell felelnie a közvélemény elvárásainak is. – Az eljárásjog útvesztőiben tehát nemcsak a jogalkalmazónak, hanem az érintetteknek is el kell igazodniuk – fogalmazott a politikus. Csiha Judit (MSZP) szerint a javaslat teljes egészében átírja a büntetőeljárási törvényt, nem csupán átszövegezést jelent, hanem teljes koncepcióváltást.