Szent István park

A francia királyi kertek stílusában 1931 és 1935 között építtette a Fővárosi Közmunkák Tanácsa az akkori Lipótvárosban, a jelenlegi Újlipótvárosban a Szent István parkot. A Duna-parti terület az 1920-as években egy sivár városnegyed képét mutatta,amely elhagyatott, barátságtalan, leginkább raktározásra használt telkekből állt. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa Rakovszky Iván elnök javaslatára 1928 májusában tartott ülésén hozta meg parképítő határozatát, amely előírta: a terület minden időkre park céljára, beépítetlenül tartassék fenn. A park létesítéséhez igénybe vett ingatlanok értéke meghaladta az 1,3millió pengőt, az építés összköltsége pedig 287 000 pengő volt. A kezdetekben Rakovszky parkként közkedvelté vált Lipótvárosi park 1937-ben, Szent István halálának 900. évfordulójának alkalmából vehette fel államalapítónk nevét. A több mint háromhektárnyi területű parkot 1961-ben, majd 1974-ben átrendezték, s új játszórészeket alakítottak ki. Az évtizedek során elhasználódott park felújítása 1997-ben indult meg fővárosi pénzekből, a XIII. kerületi önkormányzat támogatásával. A beruházás megközelítette a 200 millió forintot. A parkban négy szobor található: az északi részen 1936-ban állították fel Borbereki Kovács Zoltán Zsákhordó című szobrát, a déli részen 1970-ben kapott helyzet Kovács Ferenc alkotása, amely a kommunista ellenállás úgynevezett SZIR-csoportjának állított emléket. A nyolcvanas években Varga Imrének Lukács Györgyről készült műve, három évvel ezelőtt pedig Pátzay Pál alkotása, a Wallenberg-emlékmű kapott helyett a Duna-parti pihenőhelyen. A millenniumi esztendőben a névadó emlékét még egy emléktábla sem őrzi. Ez év áprilisában egy civil szervezet, a Budapest Társaság kezdeményezte Szent István szobrának felállítását.