A szocialisták újabb kudarca

Az MSZP négy népszavazási kezdeményezése közül kettőben – a nyugdíjemelés módjának meghatározásával és a közoktatásban megszerezhető, ingyenes középfokú nyelvvizsga megszerzésével összefüggő kérdéseket illetően – megkezdheti az aláírásgyűjtést – olvasható az Alkotmánybíróság (AB) határozatában. Az AB az e két ügyre vonatkozó, népszavazásra bocsátandó kérdések kapcsán helybenhagyta az Országos Választási Bizottság (OVB) határozatát. A Munka Törvénykönyvével összefüggő és a kötelező sorkatonai szolgálat megszüntetésére irányuló kérdés kapcsán viszont az AB megsemmisítette az OVB határozatait, és új eljárásra utasította.

Az AB szerint az éves nyugdíjemelés módjának meghatározására vonatkozó kérdés távoli, közvetett költségvetési összefüggésű felvetés, és a nyugdíjemelés számítási módszerének esetleges megváltoztatása, annak következménye nem ütközik az alkotmányban tételesen megjelenített kizárt népszavazási tárgykörökbe, a kérdés megfogalmazása pedig egyértelmű. A középfokú nyelvtudás megszerzésével és a nyelvvizsga letételével összefüggő kérdés az AB szerint az Országgyűlés hatáskörébe tartozó felvetés, amelyre egyértelmű felelet adható. A Munka Törvénykönyvével összefüggő kérdés kapcsán az AB megállapította, hogy az nem egyértelmű, ugyanis két, témakörét tekintve is jól elkülöníthető alkérdésből áll. A választópolgár csak abban az esetben tudja aláírásával támogatni a kérdés népszavazásra bocsátását, ha mindkét alkérdésre igennel válaszol. A népszavazáson részt vevők tehát nem tudják választói akaratukat megfelelő módon kinyilvánítani. A kötelező sorkatonai szolgálat megszüntetésére irányuló kérdés elvonja az Országgyűlés alkotmányozó hatalmát, ezért az OVB-nek meg kellett volna tagadnia az aláírásgyűjtő ív hitelesítését.
Máthé Gábor, az Országos Válaszási Bizottság elnöke reagálásában kifejtette, hogy egyáltalán nem csodálkozik a sorkötelezettséget érintő döntésen. Az alkotmányban normatív jelleggel benne foglaltatik, hogy az általános sorkötelezettség minden felnőtt állampolgárt érint, és ezért ebben a kérdésben nem lehet népszavazást tartani. – Az AB határozata mindenképpen kötelező jellegű, és azt az OVB tudomásul veszi – jelentette ki.
Nagy Sándor szocialista frakcióvezető szerint sajnálatos módon oly mértékben elhúzódtak a népszavazási kezdeményezésükkel kapcsolatos jogi eljárások, hogy a referendumot a 2002. évi választások előtt már nem lehet megtartani.
*
A gyülekezési jogról szóló törvény összhangban van az alkotmánnyal, nem ütközik nemzetközi szerződésbe és az Országgyűlést nem terheli mulasztás az alapjog gyakorlásának szabályozása kapcsán – tartalmazza az AB egy másik határozata. A grémium szerint az alkotmánynak a gyülekezési jog szabad gyakorlását biztosító rendelkezése nem ad alapot olyan következtetésre, amely szerint a gyülekezéshez való jog korlátozhatatlan volna.