A tálibok feladták Kunduz városát

Az afganisztáni Északi Szövetség katonai parancsnoka, Abdul Rasid Dosztum tábornok kedden megállapodott a tálibokkal a fanatikus muzulmán mozgalom fegyvereseinek kezén lévő utolsó észak-afganisztáni város, Kunduz feladásának feltételeiről.

Dosztum szerint a megállapodás előirányozza, hogy a tálibok ENSZ-megfigyelőknek, azaz nem az Északi Szövetségnek adják át fegyvereiket, ezt követően pedig folyosót nyitnak Kunduzból történő biztonságos kivonulásuk érdekében. A tálibok teljes lefegyverzéséig az Északi Szövetség azonban fenntartja a város köré vont ostromgyűrűt – szögezte le a hadúr. A kunduzi tálib ellenállás vezetője, Dadulla molla megerősítette a Dosztummal kötött megállapodást. A molla az egyezségből külön kiemelte, hogy a tálibok ENSZ-megfigyelők előtt teszik le fegyvereiket, az Északi Szövetségnek ugyanis nem adják meg magukat. A megállapodás részét képezi továbbá, hogy a tálibok oldalán harcoló arab fegyveresek – későbbi külföldre szállításuk végett – feltétel nélkül megadják magukat az ENSZ képviselőinek, Kunduzban pedig egy „semleges közigazgatást” állítanak fel.
Az ENSZ azonban tegnap világossá tette: nem tudja betölteni azt a tőle elvárt szerepet, amelyről megállapodás jött létre az Északi Szövetség és a Kunduzt védő tálibok között a tálibok megadásának feltételeit illetően. Lahdar Brahimi, Kofi Annan ENSZ-főtitkár Afganisztán-ügyi különmegbízottja újságíróknak elmondta: a világszervezetnek nincsenek a kezében olyan eszközök, amelyekkel ezt a szerepet be tudná tölteni – az ENSZ egész egyszerűen nincs fizikailag jelen olyan mértékben a helyszínen, hogy lebonyolíthassa a fegyverek átvételét.
Az ENSZ védnöksége alatt Németországban kezdődnek meg a tárgyalások Afganisztán jövőjéről, amelyekre a tálibellenes Északi Szövetség már hivatalosan elfogadta a világszervezet meghívását. A hatalom megosztásáról szóló, hétfőn kezdődő berlini tárgyalásokba nem vonják be a déli országrész egyes térségeit még mindig ellenőrző tálibokat. Francesc Vendrell afganisztáni ENSZ-különmegbízott szerint az ország lakosságának több mint felét kitevő pastuk elküldik képviselőiket a találkozóra, akárcsak a római számkivetettségben élő volt afgán király. Korábban Burhanuddin Rabbani egykori elnök, az Északi Szövetség feje közölte, hogy a hétfőre beütemezett nyitó ülés csak jelképes lehet, és az Afganisztán jövőjét meghatározó lényegi döntések az ország határain belül megrendezett találkozókon születhetnek meg. A semleges területhez az Egyesült Államok és szövetségesei ragaszkodtak. A washingtoni látogatáson tartózkodó Joschka Fischer német külügyminiszter tegnap megerősítette: Berlin örömmel fogadja, hogy helyet adhat az ENSZ és az afgán vezetők találkozójának, az átmeneti afganisztáni kormányzat megteremtését célzó erőfeszítések jegyében.
Közben Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden jelezte: Oroszország – ha szükséges – kész arra, hogy amerikai katonákat mentsen ki Afganisztán területéről. Putyin kijelentette, hogy Oroszország tádzsik vagy afgán területen kész amerikai egységek kimentésére, az Északi Szövetséggel fenntartott „különleges kapcsolatait” felhasználva. Az orosz elnök beszélt arról is, hogy a térségben jelentős orosz fegyveres erő állomásozik – mintegy 12,5 ezer katona és tízezer határőr –, amellyel Oroszország képes garantálni a határvidék biztonságát.
Irán ötévi szünet után újra megnyitotta nagykövetségét az afgán fővárosban, s megnyitotta afganisztáni határát az ENSZ segélyszállítmányai előtt. Pakisztán ugyanakkor kedden bezáratta az afganisztáni tálib rezsim két utolsó konzulátusát.
*
Lépfene-baktériumokat találtak nyomokban az amerikai börtönigazgatóság postázójában Washingtonban. Az épületben hat helyen végezték el a teszteket, kettőnél pozitívnak bizonyult a vizsgálat, a másik négy esetben nem bukkantak anthrax nyomára. A chilei egészségügyi hatóságok hétfőn bejelentették, hogy a lépfene halálos változatának kórokozóira bukkantak egy levélben, amelyet Floridából küldtek a dél-amerikai országba.