Széles Gábor, az MGYOSZ elnöke hangsúlyozta, hogy a Széchenyi-tervben a mostaninál nagyobb súllyal kellene szerepelnie a nagyvállalati körnek, s az ágazatok problémáit külön-külön és célzottabban kellene kezelni. A recesszió leküzdése érdekében adócsökkentést javasolt. Az elnök szükségesnek tartaná, hogy a kormány hívja össze a gazdasági tanácsot, illetve – a szakminisztériummal közösen – mihamarabb meghatározzák a recesszió elleni feladatokat.
Vértes András szerint az export visszaesését belföldi piacélénkítéssel nem lehet növelni, szükség lenne olyan intézkedésekre, amelyek az export növelését segítenék. Lehetséges, hogy a tőkekivitel már meghaladja a beáramlást; a külföldi tőkét be kell csábítani. A felmérés szerint a kivitel 6-7 százalékos, a GDP 2-3 százalékos bővülését prognosztizálták jövő évre a szeptemberben megkérdezett, 20 főnél több alkalmazottat foglalkoztató cégek, s az értékesítési és beruházási prognózisukat visszafogták. Vértes rámutatott: a vállalkozások derűlátóbban nyilatkoztak jövedelmezőségi pozíciójuk alakulásáról.
Kiderült: a kapacitások kihasználtsága 80 százalékos, ami két százalékponttal magasabb, mint egy évvel korábban. Ennél magasabb kihasználtságról számoltak be az építőipari és a szolgáltató cégek, míg az iparvállalatok leterheltsége tavaszhoz képest csökkent. A vállalkozások 38 százaléka a várható kereslethez képest saját kapacitásának feleslegét jelezte a jövő évre, míg öt százalékuk annak hiányát. A cégek ez évre átlagosan 9,7, jövő évre 8,5 százalékos inflációval számolnak, míg a bruttó átlagbér növekedését idén 13, jövő évre 10-11 százalékosra becsülik. A likviditási helyzet megítélésében a cégek 34 százaléka javulást, 19 százaléka pedig romlást vár, ám csődtől vagy felszámolástól egy vállalat sem tart.
Viharban, sárban rekedt turistákat mentettek a zalai rengetegben
