Zelenszkij szorult helyzetben: nincs jó megoldás

Az orosz–ukrán háborúban Kijev egyre szorultabb helyzetbe kerül. Ukrajna hivatalosan ragaszkodik az 1991-es határokhoz, de a közvéleményben erősödik a békevágy, még ha a területi engedmények gondolata megosztó is. Moszkva nem enged a Donbász megszerzésével kapcsolatos terveiből, miközben Zelenszkijt is köti Ukrajna alkotmánya. Ráadásul a biztonsági garanciák kérdésében sem rajzolódik ki a megoldás. Demkó Attila, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programvezetője válaszolt az Origo kérdéseire.

Putyin nem akar nyugati csapatokat Ukrajnában - India és Kína lehet a megoldás? Fotó: SUO TAKEKUMA Forrás: POOL

Az orosz–ukrán háborúban Zelenszkij nehéz döntések előtt áll. Hivatalosan Ukrajna ragaszkodik az 1991-es határaihoz, és az ország alkotmánya is tiltja a területi engedményeket. Közben a közvélemény-kutatások szerint egyre többen szeretnék, ha véget érne a háború, de a „terület a békéért” gondolata továbbra is megosztja a lakosságot. A legfontosabb kérdés, hogy érdemes-e területeket feladni a béke reményében. A döntést pedig tovább bonyolítja a biztonsági garanciák kérdése –ehhez az ukrán elnök kezdettől fogva ragaszkodott, Oroszország pedig nyilvánvalóvá tette, hogy nyugati csapatok jelenlétét nem tűrné el Ukrajnában. Demkó Attila, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programvezetője válaszolt az Origo kérdéseire.

Zelenszkij szorult helyzetben van az eltérő orosz–ukrán feltételek miatt
Fotó: ANDREW CABALLERO-REYNOLDS/AFP

Zelenszkij keze meg van kötve

A szakértő azzal kezdte a beszélgetést, hogy az oroszok most egyértelműsítették, hogy mi a minimumelvárásuk. Ez a Donbász két megyéje: Luhanszk és Donyeck. Jelenleg Luhanszk 99, 7 százaléka van orosz kézen – tehát ezt gyakorlatilag teljesen elfoglalta Oroszország, míg szintén orosz fennhatóság alatt állt Donyeck megye körülbelül 70 százaléka. Utóbbi megye esetében is csak nagyjából hatezer négyzetkilométert nem foglaltak el az oroszok – ez a Szlovjanszk, Kramatorszki erőd. 

Az elemző hangsúlyozta, hogy Oroszország nem engedhet a minimumelvárásaiból, mivel a donbászi oroszok és a Donbász megvédésére indították a háborút. 

Ukrajna viszont azért nem vonulhat vissza, mert Zelenszkij kezét köti az ukrán alkotmány, ráadásul az ukrán nép jelentős része nem akar területi kompromisszumot kötni. Demkó Attila szerint területfeladás esetén előbb politikai hulla lenne Zelenszkijből, utána meg aktuálisan hulla lenne, amit Szerhij Szternenko The Timesnak adott interjújával támasztott alá. A John Lukacs Intézet programvezetője kifejtette, hogy a realitás az, hogy Ukrajna lassan, de biztosan elveszíti a Donbászt. Ráadásul Zaporizzsja és Harkiv megyében is törnek előre az oroszok. 

Ez egy kutyaszorító, amiben a jelenlegi ukrán vezetés van, amiből nem nagyon látszik kiút.

– mondta, majd a biztonsági garanciák problémakörével folytatta: Ukrajna számára a teljes biztonsági garanciát a NATO-tagság jelenthetné, ami gyakorlatilag az amerikai garanciát jelentené, mivel az Egyesült Államok hadereje a fő garantálója az V. cikkelynek.

Az USA azonban kijelentette, hogy Ukrajna NATO-tagsága nincs az asztalon, tehát ameddig a Trump-kormányzat van hatalmon, ez vélhetően nem fog változni, és korábban ugyanezen a véleményen volt a Biden-kormány is.

Milyen garanciákat kaphat így Ukrajna?

Az álomvilág szintjén százezer fő, az ambiciózus tervek szintjén 30 ezer, a realitások szintjén nézve tízezer fős európai haderő állomásozhatna Ukrajnában. 

Ez önmagában pedig semmilyen katonai garanciát nem jelentene az oroszokkal szemben.

Kiemelte, hogy az Egyesült Államok láthatóan inkább kifelé vonulna ebből a válságból, és csak külső katonai támogatást adna Ukrajnának – valószínűleg romániai támaszpontokról légierővel, emellett az USA hírszerzési támogatást is nyújthatna –, de ez közel sem azt jelentené, hogy Amerika képviseli magát a helyszínen. 

Kitért rá, hogy ha az Egyesült Államok nincs teljes erővel mögötte, akkor ezek a biztonsági garanciák nagyon keveset fognak érni, és nem lát arra reális esélyt, hogy Ukrajna olyan garanciákat kapjon, ami megnyugtató lehetne a számára. 

Azzal folytatta, hogy a gordiuszi csomót legfeljebb azzal lehet átvágni, hogy Oroszország nem éri el azt a célt, hogy az ukrán hadsereg létszámát csökkentsék, tehát maradna egy erős ukrán hadsereg és egy jól kiépített védelmi rendszer. A biztonsági garanciák tekintetében lehetséges megoldásként említette Kína és India bevonását egy ENSZ békefenntartó misszióba, mivel ezek olyan nagyhatalmak, amelyeket Oroszország is elfogad, és akiket nem tudna egykönnyen megkerülni. A szakértő szerint reális esélye egy EBESZ-hez hasonló megfigyelőmissziónak van, ami 2015 és 2022 között már megvalósult Ukrajnában.

Ez egy nagyon kis létszámú misszió volt. Kamerákkal egészítették ki, akusztikus megfigyelőkkel, hogy tudják, honnan lőnek. De igazából ez sem állította meg az oroszokat.

– fejtette ki, majd azzal folytatta, hogy esetleg egy olyan ENSZ BT által felügyelt misszió lehet a megoldás, amiben India vagy Kína vesznek részt és nem a nyugati nagyok. Viszont kiemelte, az ebben rejlő csapdát: az ENSZ BT-nek Oroszország is a tagja, és ha például öt évre szólna egy ukrajnai misszió, akkor később Oroszország meg tudná vétózni annak meghosszabbítását. 

Az elemző várakozásai szerint Ukrajna esélyes arra, hogy megtarthatja a saját haderejét, amit a Nyugat támogat majd fegyverzettel – de egyelőre az is kérdéses, hogy maradhat-e a nagy létszámú ukrán haderő. Zelenszkij a NATO V. cikkelyéhez hasonló garanciát sürget, de aki komolyan vehető katonai garanciákat tudna adni – az Egyesült Államok –, vélhetően nem fog ilyet nyújtani. Korábban beszámoltunk róla, hogy Washingtonban biztonsági garanciákról egyeztettek az ukránok és az amerikaiak.

Ukrajnának előbb-utóbb engednie kell az elképzeléseiből, egész egyszerűen azért, mert még ha Oroszország nem is aratott teljes győzelmet, ők állnak nyerésre

– mondta. Zárásként kiemelte Ukrajna orosz energetikai létesítmények elleni sikeres hadjáratát, de szerinte ez a teljes képen nem változtat, és nem is valószínű, hogy a jövőben változtatna – mondta Demkó Attila, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programvezetője.

Borítókép: Putyin nem akar nyugati csapatokat Ukrajnában – India és Kína lehet a megoldás? (Fotó: AFP)