Már nem táplálnak különösebb illúziókat az internetes üzleti lehetőségekkel szemben a társaságok: reálisan mérik fel, s ma már nem becsülik túl az elektronikus piactér adta lehetőségeket – derül ki a GKI–Webigen felméréséből. Az internetgazdasági index az internetes értékesítés és beszerzés várható alakulására, az internetnek a vállalat piacára gyakorolt hatására és az internetben rejlő lehetőségek jelenlegi és jövőbeli kihasználására vonatkozó kérdésekre adott válaszokat összegzi. A mutató a növekedési dinamika lassulását mutatja azáltal, hogy egyik negyedévről a másikra 15,1-ről 10,2 százalékra esett vissza. Vértes András, a GKI elnöke ezzel kapcsolatban azt mondta: az e-piacon is az általános gazdasági várakozások mutatkoznak meg, tehát a dekonjunktúrában mért üzleti várakozásokkal együtt mozog az internetgazdasági index is.
A felmérésből kiderül, hogy január és szeptember hónapok között a cégek egymás között nagyjából 29 milliárd forintos forgalmat bonyolítottak le az elektronikus piactéren, vagyis az internet segítségével. Hasonló volument ért el a három negyedév során az elektronikus úton megvalósított beszerzések értéke is, amelynek felső határát a GKI–Webigen közös felmérése 28 milliárd forintra tette.
Az agrárium nem használja az internetet. Legkevésbé a mezőgazdasági, a vad- és erdőgazdálkodási, a halászati és az idegenforgalmi ágazat használja ki az internetben rejlő lehetőségeket – állapítja meg a GKI–Webigen felmérése az internethasználat ágazatonkénti elterjedését is vizsgálva. Az ebben a körben működő cégeknek csak alig 43-46 százaléka rendelkezik hozzáféréssel a világhálóhoz. Az internetes lehetőségeket leginkább az ingatlanforgalmazók, az oktatási tevékenységet végző cégek, valamint a személyi szolgáltatást nyújtó társaságok használják ki.
Dánia
Durvul a helyzet: bekérették az amerikai ügyvivőt
