Foglalkozzunk annak a megbízási szerződésnek a rejtelmeivel, amely ezt a heves vitát kiváltotta. Ahogy a szerződésből közölt szemelvényeket akár a Magyar Demokrata, akár a Magyar Nemzet hasábjain szemügyre vesszük, azokon nem látjuk nyomát ügyvédi ellenjegyzésnek. A szerződő felek személyére, a gazdasági életben betöltött szerepére (korántsem magának a szerződésnek a színvonalára) tekintettel azonban abból a feltételezésből indulhatunk ki, hogy a szerződés „jogi szakértő” közreműködésével készült el. Amenynyiben a „jogi szakértő” történetesen ügyvéd volt, úgy köti őt az ügyvédi hivatás etikai szabályzata. Az ügyvéd nem működhet közre, ha az a hivatásával nem egyeztethető össze, így különösen, ha közreműködését olyan jogügylethez kérik, amely jogszabályba ütközik vagy jogszabály megkerülésére irányul. E dolgozat első bekezdésében rögzítettek szerint a szerző utal a megbízási szerződés 2. és 3. pontjában foglaltakra, amelyek megvalósíthatják a Btk. VII. címében leírt, a közélet tisztasága elleni bűncselekmények valamelyikét, különösen a befolyással üzérkedés bűntettét. Ilyen értelmű jogi szakvéleményt adtak a Magyar Nemzet részére Szőgyéni József és Futó Barnabás ügyvédek, neves büntetőjogászok is. Bárándy György, a büntetővédelmet ellátó budapesti ügyvédek doyenjének a véleménye szerint inkább a gazdasági vesztegetés bűntette valósulhatott meg. Szerinte a Magyar Nemzethez is eljuttatott „lobbiszerződés” Medgyessy Péter és az egész MSZP számára egy borzalom. A szerződéskötésnek arról a kockázatáról, hogy az abban szabályozott jogviszony törvénybe – horribile dictu: büntetőtörvénybe – ütközik, az ügyvéd köteles lett volna megbízóit tájékoztatni, és a szerződés írásba foglalását megtagadni. Ehelyett a megbízási szerződést az ismert módon írásba foglalta, és azt a felek aláírták. Így alea iacta est (a kocka el van vetve).
Az országos napilapok közül a Magyar Hírlap (nov. 16.) Körvonalazódik Medgyessy Péter árnyékkormányának névsora című cikkéhez Lobbivádak – MSZP-s reagálás cím alatt fűzött lábjegyzetben a vádakat Medgyessy Péter helyettes (!) kabinetfőnöke válaszolja meg azt állítva, hogy a kormánypárti politikusok árulják befolyásukat. A Népszava (nov. 17.) Politikai támadás áll Medgyessy Péter ügye mögött című cikkében az V. ker. önkormányzat MSZP-frakciója visszautasítja a vádakat. Medgyessy Péter nem cáfolta a megbízást. Cége gazdasági tanácsokat adott. Tíz munkatársa több hónapig dolgozott az ügyön. Ezért az összeget nem csak ő kapta. Az önkormányzati képviselők közül nem kizárólag szocialistákkal találkozott, hanem fideszesekkel is. Büszke arra, hogy még a MIÉP-es képviselőket is sikerült meggyőznie a beruházás előnyeiről. Kovács László biztos abban, hogy Medgyessy Péter nem követett el bűncselekményt, hanem gazdasági tanácsadó cége egyfajta lobbitevékenységet végzett. A Népszabadság (nov. 17.) Lobbizás vagy korrupció című cikkében ismerteti Szőgyéni József és Zamecsnik Péter jogi szakértők véleményét, amely szerint Medgyessy Péter, ha pénzt adott a kerületi képviselőknek, akkor bűncselekményt követett el, ha nem, akkor lobbizott. Az utóbbi szakértő szerint nem követ el bűncselekményt az, aki vállalkozói díj fejében segédkezik egy üzlet létrejöttében.
Elképzelhető, hogy az ismeretlen tettes, aki a szóban forgó szerződést elkövette ugyancsak abban a meggyőződésben volt, hogy nem korrupcióról, bűncselekmény elkövetéséről van szó, hanem lobbitevékenységről. (Ezt tartalmilag megerősíti Medgyessy Péter legutóbb idézett nyilatkozata is.) Akkor pedig – ha ügyvéd szerkesztette a szerződést – alkalmazni kell az etikai kódexnek azt a passzusát, amely szerint: „Az ügyvéd vegyen igénybe minden törvényes eszközt ügyfele érdekei érvényesítéséhez. A rábízott ügyet a tényeket illetően és jogilag felkészülten, elsősorban ügyfele tényelőadásainak szem előtt tartásával lássa el…” Milyen más lett volna a szerződés optikája, ha a megbízási szerződés 2.1. pontja – a maga veretes magyarságával – nem úgy szólna, hogy: „Kapcsolatot teremt a jóváhagyási procedúrában és a szerződésben foglalt feladatok végrehajtásában részt vevő, a Magyar Szocialista Párt (kiemelés tőlem) tagjainak sorába tartozó képviselőkkel, közreműködik abban, hogy ezek a képviselők megismerjék és elfogadják a szerződés jelentőségét, előnyeit és annak tartalmát, és ezen képviselők támogatásával a módosított szindikátusi szerződés aláírása megtörténjék legkésőbb december 31-ig…”, hanem úgy, hogy megbízott ezt a lobbitevékenységet a budapesti V. ker. önkormányzat egész testületével szemben (pártállásra való tekintet nélkül) – vállalja. A befolyással üzérkedés elkövetési magatartása ugyanis az előny kérése vagy elfogadása, ami kétségtelenül megvalósult. „A bűncselekmény elkövetése csak akkor állapítható meg, ha az elkövető ténylegesen azt a látszatot kelti, hogy van befolyása és azt érvényesíteni fogja. Az »ügyfél« az érvényesítés érdekében adja az előnyt.” (L. CompLex CD Jogtár.) Ilyen szempontból tehát jelentős, hogy a szerződés szövege szerint a „megbízott” a kitűzött cél elérésére kifejezetten az MSZP-frakció tagjaival szemben vállalkozott. Így lehetőséget teremtett olyan érv felhozatalára, amely szerint a jogelőd pártban KB-tagként betöltött politikai szerepe, a Minisztertanács elnökhelyetteseként viselt hajdani közjogi méltósága, végül – percekkel korábban – a Horn–Kuncze koalíciós kormányban pénzügyminiszterként viselt tiszte – minden szóbeli utalás vagy akár ráutaló magatartás nélkül – potenciálisan alkalmassá tette őt ennek a lobbitevékenységnek a sikeres ellátására, amire a szerződés szerint vállalkozott.
Timoránszky Péter A LOBBY (Magyar Közigazgatás 1991. évi 10. sz.) című munkájának I. fejezetét a washingtoni Kongresszusi Könyvtár anyagából meríti. Ebben rámutat, hogy az Amerikai Egyesült Államok egyes tagállamaiban – erkölcsi okokból – tiltják, sőt büntetik a lobbizást. Ilyenek Alabama és Georgia. Vannak olyan államok, amelyek átmenetileg korlátozzák a lobbizásban azt, aki korábban például a törvényhozásban vagy a kormányzásban dolgozott, és megbízatása megszüntetése után lobbizni akar. „Egyes szerzők ezért erkölcsi megfontolásokra hivatkoznak, s az említett korábbi tevékenységeket összeférhetetlennek tartják a lobbizással.” Egyes államok büntetik, ezért definiálják a „tisztességtelen befolyást.” Így Utah államban: „Azok a személyek, akik más személytől azzal az ürüggyel, állítással vagy híreszteléssel, hogy valamely módon nem helyénvaló befolyást fognak vagy tudnak gyakorolni valamely törvényhozó testület valamely tagjának tevékenyéségére bizonyos szavazás vagy törvénykezési ügy tekintetében, pénzt vagy más értékes dolgot szereznek vagy próbálnak szerezni, bűncselekményt követnek el.” Azokban az államokban, ahol lehetővé teszik a lobbizást, ott kötelezővé teszik a lajstromba vételt, elszámolási kötelezettséget írnak elő és időszakonként beszámoltatják a lobbistákat. Szövetségi szinten az Amerikai Egyesült Államokban 1995-ben született meg az új lobbitörvény, amely részletesen szabályozza a lobbikapcsolat és lobbitevékenység fogalmát és e tevékenység garanciáit. Részletesen megismerhetjük ezt Papp András László: Lobby – alkotmányos jog vagy törvénytelen káosz című igényes munkájából (Parlementi levelek 1998/4–5. sz.). A szerző némi keserűséggel mutat rá, hogy: „Alkotmányjogi értelemben Magyarországon jelenleg lobbi nem létezik, és a lobbista legfeljebb egy parlamenti napijegy kicsikarására elegendő. A magyar lobbifogalom ugyanis mindössze egy szigorúan értelmezett érdekegyeztetési procedúra elemeként létezik, házszabályban foglalt lehetőségként.” A szerző nem titkolja: „Dolgozatunk célja az európai és az amerikai lobbiszabályozás bemutatása, a hazai viszonyokra alkalmazható konklúzió lehetőségét felsejdítve.” Ez a lehetőség „felsejdült” az előtt a hályogkovács előtt is, aki az ominózus megbízási szerződést elkövette. Előnyére vált volna, ha a szerződés szerkesztése előtt az Országgyűlési Könyvtárban elmélyül a hosszú ideje vajúdó lobbitörvény megalkotásának érdekében összegyűjtött háttérirodalom tanulmányozásában, és alkalmassá válik feldatatának teljesítésére.
Nem árt tehát, ha a jogi képviselő szakmailag is megbízható. Kívánjuk dr. Medgyessy Péternek, hogy nagyobb körültekintéssel válassza meg a Magyar Nemzettel és Magyar Demokratával szemben személyéhez fűződő jogainak megsértése miatt indított perben a jogi képviselőjét, mint ahogyan a szerződést elkészítő jogi szakértőt kiválasztotta.
A szerző nyugdíjas ügyvéd
NATO
Fontos lehetőséget szalasztott el a NATO?
