A hadseregben túl magas volt a tisztek aránya a tiszthelyettesekéhez képest és a tiszti állományon belül belül a főtisztek aránya. A katonaság létszáma a 2002-re éri el az Országgyűlés által meghatározott szintet, 2006-ra az állományarányok átrendeződnek az alacsonyabb rendfokozatúak javára – mondta el a Magyar Nemzetnek Erdélyi Lajos dandártábornok, a HM főosztályvezetője. Megkezdődött a Magyar Honvédség tiszthelyettesi állományának folyamatos növelése, valamint a honvédség összlétszámának változása nélkül a sorállomány létszámának csökkentése. Cél a sorozott hadseregtől az önkéntes haderő felé történő elmozdulás, amely szükségessé teszi a szerződéses munkavállalók nagyobb arányban való alkalmazását.
A szerződésesek növekvő aránya azt jelenti, hogy a hadsereg állandóan felvesz és kibocsát embereket a munkaerőpiacra. Ez egyébként nem ismeretlen a fejlett országokban, hiszen például az Egyesült Államokban nagy a kereslet a hadseregből leszerelt, jól képzett szakemberek iránt.
A hadseregnek gyakorlatilag úgy kell fellépnie a munkaerőpiacon, mint bármely más munkáltatónak – fejtette ki a HM főosztályvezetője. De ez nemcsak a felvételre, hanem az elbocsátásra is vonatkozik. A haderőcsökkentés végrehajtásánál is így kellett gondolkozni, amellett, hogy a létszámleépítéseknek meg kellett felelniük a törvényi előírásoknak. A hadsereg ezért egy átfogó programot dolgozott ki, amelyhez a Gazdasági Miniszérium és a Munkaerő-piaci Alap segítségét kérte. A programot olyanokra is kiterjesztették, akikre a törvényi előírások szerint nem feltétlenül vonatkozna kötelezően, mint például a nyugdíjasokra – hangsúlyozta Erdélyi Lajos. Akinek volt rá lehetősége, az ugyanis igénybe vette a korkedvezményes nyugdíj lehetőségét – de ez adott esetben azt jelenti, hogy egy 42 éves emberből lesz nyugdíjas.
Az Munkaerő-piaci Alaptól közel 500 millió forintos támogatást kapott a hadsereg, amelyet a Honvédelmi Minisztérium még 20 százalékkal egészített ki. Ez volt a vállalkozás anyagi háttere. A tárca szorosra fűzte a kapcsolatait a segítség megszervezésében számításba jöhető más minisztériumokkal, valamint az Állami Foglalkoztatási Szolgálattal. A válsághelyzet kezelésébe bekapcsolódtak a honvédségi érdekvédelmi szervezetek és a Magyar Honvédség Szociálpolitikai Alapítványa is. Eddig a Magyar Honvédségtől 6478 fő áramlott ki a polgári életbe. Négy-ötszáz főt a társfegyveres erők vettek át, közel kétezret a hadsereg gazdasági társaságai foglalkoztatnak tovább. A munkaügyi központokkal 3500 személy került kapcsolatba, és 5587 esetben vették igénybe valamelyik munkaerő-piaci szolgáltatást. Van, akinek egyáltalán nem volt szüksége segítségre, és van, aki egyszerre, vagy egymás után több szolgáltatást is igénybe vett.
A munkaerő-piaci szolgáltatások közül eddig a legnagyobb igény az álláskeresési tanácsadások iránt volt, ilyen programra 1714-en jelentkeztek. Pályamódosítási tanácsadáson 1420 fő vett részt, a munkaközvetítést pedig 1108-an vették igénybe. Érdekes megemlíteni, hogy bár a katonaságból a civil életbe való átlépés igen nagy pályamódosításnak számít, a pszichológiai és rehabilitációs tanácsadás iránt egyáltalán nem érdeklődnek. Az átképzésben részt vevők többsége számítógép-kezelői, személy- és vagyonőri, mérlegképes könyvelői, valamint biztonságszervezői tanfolyamokat választott. A tanfolyamok képzési ideje 8–12 hónap, a programok döntő többsége az idén nyáron indult. Ezért a HM az átképzési szolgáltatások egyéves meghosszabbítását kérte a Munkaerő-piaci Alaptól, amelyet meg is kapott.
A Honvéd Szakszervezet érzelmei vegyesek a leépítésekkel kapcsolatban – mondta el lapunknak Heiling Ottó őrnagy, a szervezet alelnöke. Egyrészt valóban nem volt még példa ilyen központilag szervezett rehabilitációs programra a hadsereg elmúlt tízegynéhány évében a leépítési hullámok során. Az elbocsátások így viszonylag zökkenőmentesen zajlottak le. Másrészt ennek az is oka, hogy a hadsereg elhagyása egybeesett a leépítésekben érintettek szándékával. Nagy kérdés, hogy hányan maradtak volna, ha jobbak a körülmények – vetette fel a szakszervezet alelnöke.
Heiling Ottó a legnagyobb problémát abban látja, hogy a létrehozott intézmények és intézkedések jelenleg ad hoc jellegűek. Pedig ha az Országgyűlés elfogadja az új szolgálati törvényt, és megnő a szerződésesek száma a seregben, akkor folyamatos lesz a kiáramlás. A most létrehozott szervezeteket és programokat ezért a szakszervezet szerint állandósítani kellene, méghozzá jogszabályban: vagy törvényben, vagy tárcarendeletben. A Honvéd Szakszervezet azt is szeretné, ha kiterjesztenék a programban részt vevők körét. A hivatásos állomány felmentési ideje jelenleg hat hónap. A legtöbb tanfolyam viszont 8–12 hónapig tart, a fennmaradó időre pedig a katonának munkanélküliként kellene regisztráltatnia magát. A segélyből élés viszont nem igazán fér össze a hivatásos állomány tartásával, másrészt a család eltartására sem elég – hangsúlyozta Heiling Ottó.
Levelet írtak Ursula von der Leyennek az európai autógyártók
