Elhalasztott halasztás

A kormány a hét végi ülésén döntött a szomszédos országokban élő magyarokat érintő státustörvény végrehajtási rendelkezéseiről, így – egyes korábbi sajtóhírekkel ellentétben – nem kell elhalasztani a törvény január elsejei hatálybalépését. A kormányszóvivő szerint minden feltételt megteremtenek annak érdekében, hogy a rendszer az év elejétől működjön.

2001. 11. 26. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A karaván halad tehát, bármennyire is akadnak ellendrukkerei az ügynek bel- és külföldön egyaránt. Bár utóbbiak fogyatkoznak: Orbán Viktor délvidéki látogatása után Szerbiában is támogatják az elképzelést, s legutóbb a szlovák illetékesek is békésebben nyilatkoztak a kérdésről. „Meg fogunk állapodni, mert meg akarunk állapodni” – jelentette ki Németh Zsolt Pozsonyban, megfogalmazva a lényeget: politikai akarat kérdése az egész. A két ország között ebben a kérdésben nincsenek feszültségek, csak nézetkülönbségek, ezek pedig megbeszélhetők a konzultációkon.
Az egyetlen kerékkötő továbbra is Románia. Úgy tűnik, keleti szomszédunk továbbra sem rendelkezik a megbékéléshez szükséges politikai akarattal. Hiába a józan hangok (legutóbb Smaranda Enache, a romániai Pro Europa Liga társelnöke vélekedett úgy, hogy a státustörvény hozzájárul az európai sokszínűséghez és egyáltalán nem diszkriminál), ha a jelenlegi kormány nem figyel azokra kellőképpen. Bukarestnek most mások a prioritásai: a hisztériakeltésben szorgoskodnak éppen.
Az alaphangot a miniszterelnök, Adrian Nastase adta meg a szeptemberi tanévnyitón, amikor kifogásolta a magyar tankönyvek állítólagos jelenlétét az erdélyi magyar iskolákban. Lett erre tankönyvkommandó, majd október végén a belügyminiszter olvasott fel egy azóta sok vihart kavaró tanulmányt pártjának konferenciáján. A szociáldemokraták Erdély-programja arra figyelmezteti a derék dákok utódjait, hogy Transsylvaniában belső anyaországot építenek a gaz hun ivadékok, s a magyarok lakta megyékben hátrányosan megkülönböztetik a (többnyire vállalatvezetőkből, katonákból, rendőrökből és azok családjaiból álló – a szerző) román kisebbséget. Pár napja betiltották a szabadidős magyaroktatást a csángóknál, annak ellenére, hogy az oktatási törvény évek óta előírja ennek iskolai megszervezését, tegnapelőtt pedig újabb Hargita–Kovászna-jelentést bocsátott útjára a román titkosszolgálat.
Ez sem tartalmaz mást, mint jó pár évvel ezelőtt kiadott társai: a székelyföldi magyarok szeparatisták, létük súlyos veszélyt jelent a románságra nézve. A két megyében a magyarok ellenőrzik a társadalmi és politikai élet fontosabb területeit, autonómiát akarva és a térség „romántalanításán” fáradozva. Mindehhez Magyarország pénzügyi-logisztikai segítséget nyújt, erősítve az ott élők magyarságtudatát és a vágyat az egyéni, a kulturális és más autonómiára.
A jelentés fura egyvelege a tényeknek és a rögeszméknek, iskolapéldája annak, miként lehet (szándékosan?) félreértelmezni jogos, eurokonform nemzeti törekvéseket.
Az „egységes nemzetállam” jelzőhöz görcsösen ragaszkodó Romániának nem a státustörvénnyel van baja, hanem a magyarokkal.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.