Hozzáfűzte: nagy a jelentősége az olyan turisztikai termékeknek, amelyek nem kötődnek szezonhoz, vagy amelyek éppen azokban a hónapokban a legkeresettebbek, amelyek az idegenforgalom más területei számára holtszezonnak tekinthetők. Ilyen termék a termálturizmus, a gyógyturizmus, amelyek egyik hazai fellegvára a nemrég megalakult Pannon Termál Klaszter regionális központja, Bükfürdő.
Budai Zoltán kiemelte, hogy a Széchenyi-terv keretében az idén harmincmilliárd forintot költöttek és költenek el a turizmus fejlesztésre, jövőre pedig ez az összeg eléri majd a 32 milliárd forintot. – A magyarországi gyógyfürdőket számításaink szerint az idén ötmillió vendég keresi fel, a vendéglétszám azonban a megkezdődött fürdőfejlesztések következtében néhány éven belül jelentősen emelkedhet – mondta. Mint ismeretes, a Gazdasági Minisztérium a Széchenyi-terv keretében jelentős szerepet szán az idegenforgalmi termékek minőségi fejlesztésére.
Botos Balázs, a Magyar Turizmus Rt. elnöke arról szólt, hogy részvénytársaságuk feladata elsősorban azoknak a piacoknak a felmérése, amelyek érdeklődnek a magyarországi idegenforgalmi kínálat iránt. Elmondta, hogy elsősorban Ausztria, Németország és Csehország polgárai körében kedveltek a magyarországi idegenforgalmi lehetőségek, de egyre nagyobb az érdeklődés hazánk iránt más országokban is. A Pannon Termál Klaszter tagjai azokat a régióban tervezett, részben már megkezdett beruházásokat mutatták be, amelyek a Széchenyi-terv keretében is támogatást nyertek.
Hamis bankjegyek áraszthatják el az országot
