Forrásmegosztási patthelyzet

Az Alkotmánybíróság ismét gátat vetett annak a tudatos cinizmusnak, amivel az alkotmányosságot átlépte a parlamenti többség – jelentette ki tegnap Bőhm András, a fővárosi SZDSZ frakcióvezetője a taláros testület döntésére utalva. Zsinka László MIÉP-es frakcióvezető ugyanakkor úgy látja, hogy a kialakult helyzetért főképp a Horn–Kuncze-kormány és az azonos pártállású városvezetés a felelős.

A közgyűlés alkotmányos joga, hogy rendeletben szabályozza a főváros és a kerületek közti forrásmegosztást – mondta tegnap Bőhm András, aki szerint a Fidesz parlamenti és fővárosi képviselői, Perlaki Jenő és Juharos Róbert cinikusan „verték le” tavaly a fővárosnak ezt az álláspontját. – Az Alkotmánybíróság azonban megállapította, hogy ezt a jogkört nem lehet elvenni a fővárostól – szögezte le. A szabad demokrata politikus kifejtette, hogy az egész önkormányzati rendszer alulfinanszírozott, s ezért Budapest gazdálkodásából is jelentős öszszeg hiányzik, a hiányt pedig nem lehet igazságosan elosztani. Közölte azt is: az Alkotmánybíróság jövő év végével semmisítette meg az alkotmánysértő törvényi szabályozást, ezért a főváros jövő évi költségvetését egy törvénysértő rendelkezés foglyaként alkotják meg csütörtökön. Meglepőnek tartotta a frakcióvezető az elmúlt napokban elhangzott ellenzéki reagálásokat, melyek szerint ez esetben semmi jelentős dolog nem történt, csupán egy formai hibát követtek el. Bőhm András szerint ezzel szemben a törvényalkotók az alkotmányosságot lépték át tudatosan. Ezzel összességében 13 milliárd forintos mínuszt idéztek elő a törvényhozók a főváros jövő évi költségvetésében. Ez az összeg megegyezik a dél-budai közlekedés felszíni rendezésének költségeivel.
A frakcióvezető szólt arról is, hogy a mai politikai viszonyok mellett, illetve az egész főváros alulfinanszírozottsága miatt igazságos, konszenzusos vagy többségi döntés nem hozható a forrásmegosztásról. Ez csak akkor lehetséges, ha feladatarányos lenne az önkormányzatok normatív finanszírozása mindenütt, így Budapesten is – tette hozzá.
A szabad demokrata politikus úgy vélekedett, hogy az Alkotmánybíróság döntésével hiteltelenné váltak a közgyűlésben azok a fideszes képviselők, akik leginkább szorgalmazták a fővárosellenes parlamenti döntést.
A legnagyobb gond az, hogy 1994-ben a kétharmados többséggel rendelkező Horn–Kuncze-kormány az úgynevezett fővárosi törvény eltörlésével felszámolta a kerületek egyetértési jogát a forrásmegosztásnál – nyilatkozta lapunknak Zsinka László, a MIÉP fővárosi képviselőcsoportjának vezetője. A politikus azt tartaná helyesnek, ha jövőben az Országgyűlés határozna a forrásmegosztás normatív szabályozásáról, hiszen ezt javasolja az Alkotmánybíróság is, Böhm András állításával ellentétben. Zsinka László kifejtette: Budapest nem alulfinanszírozott, viszont az önkormányzat jelentős, kötvényekben lekötött tartalékokkal rendelkezik évek óta. Megemlítette azt is, hogy a szocialista–szabad demokrata városvezetés nem teljesítette régi adósságát, vagyis nem valósította meg a forrásmegosztás reformját, amely következtében Budapesten eltérő szintű közszolgáltatásban részesülnek a polgárok, attól függően, hogy a város mely részén laknak.