Hajsza Bin Laden után

Tudjuk, hol van és szorul a hurok – ezekkel a szavakkal fejezte be Bush amerikai elnök éjszakai sajtókonferenciáját. A hétfőn még 78 négyzetkilométernyi, az SAS, a Rangers, a Delta és a Marines alakulatoktól körülzárt terület egyre csökken. Oszama bin Laden hírszerzési források szerint bunkertől bunkerig menekül. Minél nagyobb területeket szabadítanak fel az Északi Szövetség emberei és a már szép számmal hozzájuk csatlakozott pastu milíciák, annál jobban csökken az al-Kaida- tagok élettere. Paul Wolfowitz védelmi miniszter is optimistán nyilatkozott az operációról, mint mondta: „Bin Laden nagy veszélyben van – vagy elkapjuk, vagy meghal.”
Elitkatonákat tettek le helikopterekről Kandahártól délre is, az ő feladatuk megakadályozni Bin Laden és vezérkara menekülési kísérletét Pakisztán felé. A tálibok iszlámábádi nagykövete, Abdel Szalim Zaif szerint Bin Laden már nem tartózkodik a tálibok által kontrollált övezetben, hanem már elhagyta Afganisztánt.
A kairói napilap, az al-Hajat szerint Oszama bin Ladennek legalább tíz hasonmása létezik. Ők arra hivatottak, hogy az esetleges merénylőket megtévesszék. Már 1994-ben megpróbálták Bin Ladent likvidálni: egy kartumi mecsetben, ahol Bin Laden imádkozott, egy líbiai és két szudáni férfi tüzet nyitott a hívőkre. A terroristavezérnek szerencséje volt és sikerült kimenekülnie. Az al-Hajat szerint egy „kiugrott” al-Kaida-tag (harci neve: Abu el-Nur, azaz „a fény atyja”) beszámolt arról, hogy ezek a hasonmások Afganisztánban tartózkodnak. El-Nur, ismervén a helyi viszonyokat és az al-Kaida támogatottságát mind az afgán, mind a pakisztáni pastu törzsek részéről, kételkedik a különleges osztagok sikerében. Arra gyanakszik, hogy ezek a hírek a megtévesztést szolgálják.
Az amerikai Air-Force tisztjei szerint már hozzávetőlegesen tíz olyan helyzet is adódott, amikor magas rangú tálib és al-Kaida-tisztségviselőkre csaphattak volna le, ám mégsem kaptak tűzparancsot rakétáik kilövésére, mivel ez nagyszámú civil áldozatokkal járt volna. Az idő itt is fontos tényező, ám most a terrorizmus elleni koalíció ellen dolgozik. A jelenleg is folyó intenzív bombázások sokáig már nem kivitelezhetők, néhány ember kézre kerítése miatt nem lehet egy országot bombázni.
Amennyiben nem sikerülne az al-Kaida vezérkarát „lefejezni”, akkor a háborút és a „tartós szabadság” műveletet sikertelennek is el lehet könyvelni. Igaz ugyan, hogy a tálib rezsimet leváltották. Ám a helyzet napról napra robbanékonyabb és kezd hasonlítani az 1992-ben kirobbant polgárháború előtti hetekhez. A legelfogadhatóbb megoldás egy „iszlám békefenntartó kontingens” lenne, amely jordániai, egyiptomi, török, bangladesi és indiai katonákból állna, ám az utóbbi napokban ennek is csökkentek az esélyei. Az érintett országok láthatóan nem készek a kéksisakos misszióra. A legvalószínűbb egy olyan multinacionális hadtest felállítása, mint amilyen az egykori Jugoszlávia területein is működött.
Az Egyesült Államokat és Európát leginkább az al-Kaida alvó ügynökei és egy esetleges bosszú foglalkoztatja. Mivel a bombázások az iszlám szent ünnepe, a ramadán alatt is folynak, Oszama bin Laden bosszút esküdött. Az Olaszországban elfogott al-Kaida-tag, aki jelenleg is próbál tagokat toborozni, a legjobb példa arra, hogy a terrorizmust végérvényesen nem lehet leküzdeni.

A szerző terrorizmus-szakértő