Hol késik a siker?

Amerika a pánik szélén: félelem a lépfene tartalmú levelektől, ami nem is alaptalan, hiszen már négy halottja van a „bioterrornak”. Elégedetlenség a hadseregben. A tálib katonák masszív ellenállása meggátol minden hadászati sikert az afganisztáni frontokon. A gyors győzelem reménye napról napra csökken.

Félelem és gyanú, ha csönget a postás az amerikai lakások és irodák ajtaján. A legendásan megbízható US-Mail napi 680 millió leveléből és csomagjából bármelyik fertőzött lehet. A terrorizmus egyik fő célja a destabilizáció és a félelem keltése. Ezt az eddig még név és arc nélkül operáló „bioterroristák” már elérték. Négy halott, egy tucat megbetegedés. A washingtoni szenátus épületének részleges lezárása, lépfenespórák felfedezése a CIA épületében és egy katonai létesítményben bőven elég volt ahhoz, hogy egy kontinens pánikba essen. A háború, amelynek hadüzenete a New York-i és a washingtoni terrorcselekmények voltak, részben ott zajlik, ahol már 200 éve béke honolt. Ez mindenkiben kialakította a biztonság és a sebezhetetlenség érzését. God’s own country – Isten saját földjét – most mégis támadják. A láthatatlan anthrax mellett tegnap óta egy másik félelem is felütötte fejét. A titkosszolgálatok szerint a kaliforniai hidak, főként a Golden Gate, San Francisco szimbóluma van veszélyben.
A légicsapások és a „green baretts” – a zöldsapkások – szárazföldi akciói nem hozták meg a várt és propagált gyors sikereket. A masszív bombázások ellenére az északi szövetség csapatai állóháborút folytatnak Mazari-Sariftól kb. 20 kilométerre. Az amerikai hadvezetés és az északi tábornokok egymást okolják az előrehaladás megtorpanásáért. Az amerikaiak szerint az északi csapatok rosszul kiképzettek és a harci moráljuk is rengeteg kívánnivalót hagy maga után. A múlt héten még területi veszteségek is voltak. A tálibok visszaszorították őket állásaikból. Holott Mazari-Sarif repülőterének bevétele stratégiailag rendkívüli fontosságú, ha ez megtörténne még a tél beállta előtt, meggyorsítaná a háború menetét. A város az afgán–üzbég határ közelében fekszik, így az utánpótlás és a hadtáp az északiak részére biztosítva lenne. Ezen felül egy amerikai szárazföldi hadművelethez szükséges nehézfegyverzetet itt le tudnák tenni a Hercules szállítógépek.
A kandahári ejtőernyős bevetés sem hozott látható sikereket. A tálib komandó feltételezett főhadiszállása üres volt. Oszama bin Ladennek és a tálib vezetőknek semmi nyomát nem találták. Pedig állítólag ez volt Omar molla parancsnoksága.
A legsikertelenebb akció az volt, amikor az amerikai alakulatok szeme láttára gyilkolták meg Abdul Hakot. Az Egyesült Államok egyik legfontosabb és legbefolyásosabb szövetségesét akkor érte a támadás, amikor Afganisztánban megpróbált egy ellenzéki frontot formálni a fundamentalista rezsim ellen. Amikor kísérőivel együtt bekerítették őt a tálib katonák, műholdas telefonján értesítette az amerikai hadvezetést. Hiábavaló volt az Apache helikopterek nagy tűzereje. Hakot szövetségesei szeme láttára elfogták, és pár óra múlva kivégezték.
A végkifejlet egyelőre nem látható, a gyors békekötés még kevésbé.
„Egy hihetetlenül robosztus ellenfél”, így jellemezte a tálibokat John Stufflebeem ellentengernagy, a Pentagon egyik sajtószóvivője.
„Győzni fogunk”, nyilatkozta George W. Bush.
„Ez minden igazhitű háborúja”, replikázott Oszama bin Laden.
A szerző terrorizmus-szakértő