A városokkal egyidős, ősi funkciókat elégít ki a piac. A különböző történelmi korszakokban mindig többet jelentett árucserehelynél. A bevásárlóközpontok megjelenésével sokan azt hitték, a piacok sorra tönkremennek, bezárnak. Szerencsére nem így történt, sőt megkezdődött a régi, megszokott piacok felújítása. A Lágymányosi piacot a Bosnyák térivel egy időben, 1911-ben nyitották meg, majd 1935-ben átépítették. Hosszú évtizedeken át bódékból, aprócska épületekből állt, az állandó kereskedők mellett nagyszámú vidéki őstermelő is árusított itt. A Fehérvári úti piac mai formáját 1978-ban nyerte el. Nehéz városszerkezeti ponton fekszik, olyan derékszögű utcakereszteződésben, amelynek három sarokpontját zártsorú, emeletes lakóházak alkotják. Halmos György Ybl-díjas építész a hetvenes évek végén piramisszerű, többszintes, teraszos építményt tervezett. S bár az építészszakma nagyra becsülte Halmos művét, a piac kereskedői és vásárlói sosem szerették meg. A háziasszonyok bosszankodnak, hogy teli cekkerekkel lépcsőmászásra kényszerítik őket. Ráadásul a lépcsős feljárók környékén mindig megtorpannak a vásárlók, mesterséges zsúfoltság keletkezik. Mozgássérültek nem is tudják használni a piacot. A teraszokon télen hideg van, nyáron meg forróság, amit a napernyők sem enyhítenek. A tűző nap alatt órák alatt tönkremegy a kirakott áru. A kilencvenes évek végére az épület elavult, elektromos és épületgépészeti hálózata pedig katasztrofálissá vált. A piacot körülvevő útszakaszon elszaporodtak a különböző árusok, és különösen a nyári hónapokban zsibvásár jelleget ölt a környék. A parkolás nemcsak a vásárlóknak, hanem az árusoknak is komoly gondot jelent nap mint nap. A Csarnok és Piac Igazgatóság (Csapi) első körben felkérte Halmos Györgyöt, hogy a XXI. század igényeinek megfelelően készítse el a piac átépítésének tervét. Miután az elkészült munka nem felelt meg a Csapi elvárásainak, újabb pályázatot írt ki, és arra kérte Halmost, hogy legyen a zsűri tagja.
A pályázat többek között előírta, hogy a legkevesebb bontással kell járnia a rekonstrukciónak: a felújítás után az épület továbbra is őrizze meg eredeti karakterét, s az építkezés legyen gazdaságos. Több pályázat is érkezett, végül a Csapi és a fővárosi önkormányzat Kertész András Tibor Ybl-díjas építészmérnök tervét tartotta a legalkalmasabbnak. A negyvennyolc éves Kertész a fiatal építészgeneráció egyik legtehetségesebb, markáns képviselője; jelentős alkotása az Infopark Matáv-épülete. Miközben Kertész és az általa vezetett építészstúdió javában dolgozott az elfogadott tervek megvalósításán, Halmos György óvást emelt, s többek között azzal érvelt, hogy az átépítés során az általa tervezett, 1978-ban épült piac elveszti eredeti arculatát. Halmos többféle fórumot megjárt, és a személyeskedő, elsősorban a szerzői jogdíj körül folyó vita miatt a közigazgatási hivatal mintegy két esztendeig nem adta ki az engedélyeket a rekonstrukció megindításához.
Kertész András Tibor, amikor a Krisztina körúti építészstúdióban fogad, nem a múltról, hanem a jövőről kíván beszélni. Annyit azért elárul: miután a pályázat elnyerése után Halmos György egyre több fórumon kezdte támadni, saját maga kérte a Budapesti Építész Kamara és az etikai bizottság vizsgálatát, amely végül is minden szempontból korrektnek minősítette a pályázatát. Ennek alapján a XI. kerületi önkormányzat – mint első fokú hatóság – az építéshez szükséges engedélyeket kiadta, majd a Fővárosi Közgyűlés képviselői elfogadták a piac beruházási programját és engedélyokiratát.
Kertész látványterveken mutatja be, miként változik meg a jelenlegi piac. Mintegy két és fél ezer négyzetméterrel bővítik a területét. Szerkezetkész állapotig visszabontják az épületet, de megmaradnak az ablakosan áttört vasbeton mellvédek. A piramist egy modern, tömött vasbeton falakkal és sok-sok üvegfelülettel kiképzett épület veszi majd körbe három oldalról, ezáltal nem lesz helyük az épületen kívül zsibárusoknak sem. A létesítmény oszlopokon álló teteje pedig befedi a jelenlegi teraszokat. Belül körbefutó galéria lesz. A jelenlegi lépcsőrendszert elbontják, a galéria és a piramis közé helyezik, így az új enteriőrben a piac sokkal áttekinthetőbb lesz. A két épületrész között kapnak helyet a mozgólépcsők. Mozgássérültek szállítására alkalmas liftek is lesznek, és mosdót is építenek számukra. Parkolóról is gondoskodnak, bár a Csapi és a tervező véleménye szerint is – a bevásárlóközpontokkal ellentétben – a piacokat elsősorban a tömegközlekedési eszközökön utazók keresik fel.
December 20-ig elkészülnek a kiviteli tervek, és a mintegy másfél milliárdos beruházás a jövő év elején megkezdődhet. Az még nem dőlt el, hogy az építkezés során a piacot bezárják, vagy szakaszosan, esetleg máshol üzemeltetik majd.
Hegyvidék Önkormányzat
Helyi abszurdum: parkolóhelyekből autósmozi Hegyvidéken
