Közlekedési koncepció új alapokon

A hazai közlekedéspolitikai koncepció átalakításakor elsősorban a gazdaság fejlettségét, tranzithelyzetünket, a lakosságnak a közlekedéssel szemben támasztott igényeit, illetve az egységes európai törekvéseket kell figyelembe venni.

Közlekedéspolitikánknak, amely a 2015-ig tartó időszakot fogja át, hozzá kell járulnia, hogy a térségi különbségek csökkenjenek, a közlekedési hálózatok a jelenleginél biztonságosabbak legyenek, emellett nélkülözhetetlen a versenyképesség előmozdítása – mondta el tegnap Ruppert László, a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium helyettes államtitkára a Pallas Páholyban tartott fórumon. A magyar közlekedési rendszer egyik meghatározó eleme lesz az októberben elfogadott gyorsforgalmi és közútfejlesztési program. Ennek egyik részeként a jövő évben a jelenlegi beruházások mellett 43 területen kezdődnek útépítési munkálatok – hangsúlyozta a helyettes államtitkár.
A program költségigénye 302 milliárd forint, a beruházások 2004 elején érnének véget. A gyorsforgalmi útfejlesztéseknél elsősorban a TINA- és a páneurópai rendszerhez tartozó szakaszok élveznek elsőbbséget, egyrészt az EU-csatlakozás miatt, másrészt pedig azért, hogy a jelentős tranzitforgalom ne a településeken haladjon keresztül.
Az ország ugyancsak jelentős fordulóponthoz érkezett a vasúti fejlesztések területén. Az EU a közlekedési alágazatok közötti hatékonyabb munkamegosztás érdekében a vasúti hálózatok nagyarányú fejlesztéséről döntött, ennek egyik eredményeként hazánk 2007-ig ötvenmilliárd forintos ISPA-forráshoz jutott. Ehhez jön a szintén ötvenmilliárdos hazai forrás. Ez három nemzetközi fővonal átalakítására elegendő.
Elsődleges cél, hogy 2600 kilométeren lehetővé kell tenni a 140-160 kilométeres sebességet, így újabb projektekről várható döntés a közeljövőben. A pályavasút a kereskedővasúttól számvitelileg elkülönült, szeptemberben megalakult a pályakapacitás-elosztó szervezet, a magyar vasút jövője az uniós csatlakozást követően attól függ, hogy a pályáinkat mennyire leszünk képesek fejleszteni, és ezzel miképp tudunk gazdálkodni. A kereskedővasutat és más jelentősebb közlekedési vállalatot a jövőben csak akkor illeti meg kismértékű piacvédelem, ha nyereségesen képes gazdálkodni – mondta a helyettes államtitkár.
A légügyben a legfontosabb a központi nemzetközi repülőtér fejlesztése. A háttérbázis kialakítása azért is fontos, mert a légi áruszállítás hatalmas fejlődés előtt áll.
A helyettes államtitkár kiemelte: a közlekedési munkamegosztáson belül a belvízi áruszállítás arányát is növelni kell, amit majd elősegít az újvidéki Duna-híd helyreállítása is.