A tévedés abból adódott, hogy az üzletrészüket alanyi jogon és 1992 előtt örökölten szerzett tulajdonosok a hivatali nyomtatványokon egy jogcím alatt szerepeltek. Annak ellenére, hogy míg az első esetben nem terheli forrásadó a kifizetett összeget, a második esetben húsz százalék forrásadót kell levonni a tulajdonosnak járó összegből. Mivel a kifizetések még korántsem zárultak le, nem lehet tudni hány – főként nyugdíjaskorú – üzletrész-tulajdonost érint az adólevonás, ami a néhány tízezres tételtől a félmillió forintig is terjedhet. Annyi azonban bizonyos, hogy több megyében hosszabb ideig mindkét esetben levonták a kifizetések húsz százalékát akkor, ha a tulajdonos nem csatolta kérelmébe az üzletrész eredetét igazoló okiratot vagy helytelen adatot közölt. Ilyenkor a hivatal nem tudta megállapítani a forrásadó alapját, vagy a helytelen adat alapján megállapította azt. A Pénzügyminisztérium véleménye szerint ezért azonban nem okolhatóak a megyei agrárhivatalok.
Becz Miklós, az FVM földművelésügyi hivatalok főosztályának vezetője lapunknak úgy nyilatkozott: bár még nem érzékelhető a probléma, a pénzügyi és az agrártárca külön megállapodással „elément” az eseményeknek. Az egyezséggel biztosították, hogy a forrásadót megkaphassák a tulajdonosok.
Mások szerint arra egyelőre semmilyen adat nincs, hogy hány üzletrész-tulajdonost érint a kérdés. Az azonban bizonyos, hogy senkit sem érhet kár abból adódóan, hogy nem volt egyértelmű az agrárhivataloknak küldött eljárási rend.
Valaki csúcsidőben akart öngyilkos lenni a fehérvári vasútvonalon, nem járnak a vonatok
