A YouGov közvélemény-kutató intézet a The Times megbízásából készítette el a felmérést, amely világosan mutatja a szakadékot a kormány politikája és a társadalmi elvárások között. A válaszadók 71 százaléka elégedetlen a migránshotelek körüli helyzet kezelésével, sőt még a Munkáspárt saját szavazóinak többsége, 56 százalékuk is úgy látja: a kabinet kudarcot vallott.
A kormány támogatói alig mérhetők: csupán egy százalék gondolja úgy, hogy Starmer „nagyon jól” teljesít ezen a téren, míg a „nem tudom” választ adók aránya is nagyobb, írta a Breitbart.
Farage előretörése
Nem véletlen, hogy a brit közvélemény egyre inkább Nigel Farage Reform UK pártja felé fordul. A párt nemrég átfogó programot mutatott be az illegális migráció ellen: ebben szerepel a migránsok azonnali őrizetbe vétele és gyors kitoloncolása, valamint a Tony Blair-korszakban kiépített emberi jogi bástyák lebontása, amelyek eddig rendre megakadályozták a határozott fellépést.
A kutatás szerint Farage pártja jelenleg a legalkalmasabb arra, hogy megfékezze a bevándorlást, míg a valaha domináns Konzervatív Párt támogatottsága ezen a téren mindössze hat százalék.
A migráció az első számú ügy
A felmérés arra is rámutatott: a brit társadalom számára a bevándorlás a legfontosabb politikai kérdés. A megkérdezettek 37 százaléka nevezte meg a migrációt első helyen, messze megelőzve a gazdaságot (25 százalék) és az egészségügyet (7 százalék). A helyzet súlyosságát jelzi, hogy David Blunkett, a Munkáspárt egykori belügyminisztere is éles bírálatot fogalmazott meg. Blunkett szerint Starmernek „radikálisabban” kell fellépnie, különben a kormány teljesen elveszíti a közbizalmat. Mint mondta:
amint az emberekben meggyökeresedik a meggyőződés, hogy a kormány nem ura a helyzetnek, onnantól nagyon nehéz visszaszerezni a bizalmat.
Ironikus módon Blunkett arra is emlékeztetett, hogy a kétezres évek elején a Munkáspárt még próbált szigorítani a menekültügyi rendszeren – ám a kormány akkor elvesztette a bírósági csatát a migránsok ügyvédeivel szemben.
Az egyik jogi képviselő pedig nem volt más, mint a fiatal emberi jogi ügyvéd, Keir Starmer.
