Lezárult a roma vita

A többség egyetért a kormány hosszú távú roma stratégiájának célkitűzéseivel – összegezhető a civil szervezetek, kutatók, kisebbségi és települési önkormányzatok véleménye. Érdekes fejlemény, hogy több hozzászóló szerint nem fontosak a cigány nyelvvel kapcsolatos erőfeszítések, hiszen aki nem akarja beszélni a nyelvet, annál kár is erőltetni – érvelnek a kritikusok. Az írásban beérkezett, illetve a regionális konferenciákon elhangzott javaslatokból várhatóan az év végére tanulmány készül.

A roma lakosság társadalmi helyzetének javítását illetően a véleményformálók több mint húsz százaléka tesz javaslatot az ehhez kapcsolódó fejezetrész „dúsítására” – értesültünk Heizer Antaltól, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal (NEKH) elnökhelyettesétől. Mint elmondta: a hozzászólók szerint a „mai roma valóság” településszerkezeti, szociális, kulturális, interetnikus, emberi jogi „kemény tényeit” legalább egy-egy mondatban tartalmaznia kellene a vitaanyagnak, mert a helyzetelemzés szövege mint a stratégiai irányelvek kiindulópontja, felettébb életidegen.
Kiderült: az emberi jogok tiszteletben tartása felé sokan rendkívül elkötelezettek. Szerintük az EU több politikusa által is megfogalmazott antidiszkriminációs törvényben össze lehetne gyűjteni és újrafogalmazni mindazon szabályokat, amelyek be nem tartását szankcionálni kell egy európai társadalomban. Közölték: illúzió arra számítani, hogy a társadalmi közvélekedés bármely pozitív propaganda hatására megváltozik.
A vitaanyag oktatás fejezetében a cigánynyelv-oktatás kérdésében több hozzászóló egyetértett azzal, hogy nem fontosak a cigány nyelvvel kapcsolatos erőfeszítések, hiszen aki nem akarja beszélni a nyelvet, annál kár is erőltetni. Ugyanakkor volt olyan vélemény is, amely szerint „mivel anyanyelvként igen kevesen beszélik már a cigány nyelv valamelyik változatát, jól körülhatárolható területen nem lenne nagy nehézség biztosítani ezeket a lehetőségeket”. Azt minden véleményező elismerte, hogy a roma fiatalok piacképes szakmaszerzéséhez és a középiskola mind nagyobb arányú elvégzéséhez kiemelt támogatásra van szükség.
A hozzászólók többsége a romák munkaerő-piaci helyzetének javításáról szóló fejezetet támogatta a leginkább. Többen elégedetten állapították meg, hogy a közcélú, közhasznú foglalkoztatást a vitaanyag alkotói össze kívánják kötni a szakképzéssel. A munkáltatóknál történő pozitív roma diszkriminációval kapcsolatban néhányan azonban úgy vélik, hogy ahol a cigányság nagy százalékban fordul elő, nemcsak a romák, de a magyarság jelentős része is nehéz körülmények között él, így bármilyen szociális okokra visszavezethető támogatás etnikai alapokra helyezése a többségi nemzet ellenállásába ütközhet, illetve szociális és anyagi megfontolásokból arra késztetheti, hogy cigány származásúnak vallja magát.
– Az anyagban központi kérdés a romák parlamenti képviseletének a helyzete – mondta Heizer. Többen kifogásolják, hogy a program nem tér ki a kisebbségek parlamenti képviseletének még mindig megoldatlan kérdésére, amely viszont megfogalmazódott hazánkkal szembeni EU-elvárás.
Ami a kisebbségi önkormányzatokat illeti, a véleményezők szerint ha működőképes önkormányzatokat akarunk, középhosszú távon – legalábbis a cigányság esetében – teljesen új koncepcióra épülő megoldásra van szükség – közölte a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnökhelyettese. Szerintük az Országos Cigány Önkormányzat nem lesz képes megfelelni a kihívásoknak.

Pályázat kisebbségeknek. November 15-ig, azaz csütörtökig pályázhatnak a nemzeti és etnikai kisebbségi egyesületek a 2002. évi működésükhöz szükséges országgyűlési támogatás megszerzésére – értesültünk Fretyán Istvántól, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal sajtószóvivőjétől. Mint mondta: csak az 1999. december 31-ig bejegyzett kisebbségi egyesületek pályázhatnak. A pályázat szövege, illetve a benyújtandó szükséges dokumentáció megjelent a Magyar Közlöny ez évi 106. számában, de letölthető a világhálóról, a www.etnonet.hu oldalról is.