Liberalizálják az árampiacot

Sötétség Kaliforniában és Mari néni villanyszámlája – van-e összefüggés a kettő között? Igen, van, bármilyen furcsán hangzik is. A kaliforniai áramellátást és a magyar lakosság villanyszámláját összekötő fogalom neve: liberalizált árampiac.

Mayer György
2001. 11. 17. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Magyarország európai uniós csatlakozásának egyik feltétele az árampiac fokozatos megnyitása: ezt a célt szolgálja az új villamosenergia-törvény megalkotása. Az Országgyűlés már tárgyalja a törvény tervezetét, amely átformálja a hazai villamosenergia-rendszer jelenlegi szerkezetét és működését. A magyar árampiac jövendő szereplői már most készülnek a törvény elfogadását követő időszakra. –Az EU-elvárásoknak megfelelő árampiaci szerkezet előírja, hogy a nyitott piacon független rendszerirányítónak kell működni, ezért jött létre a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító (Mavir) Rt. – mondta érdeklődésünkre Tombor Antal, az rt. vezérigazgatója. –A rendszerirányítás két alapvető modelljéről lehet beszélni annak szem előtt tartásával, hogy a gyakorlatban „tiszta” modell nem létezik: minden ország kisebb-nagyobb mértékben vegyíti a két rendszert.
A villamosenergia-szolgáltatás liberalizációjának egyik követelménye az úgynevezett unbundling, vagyis a villamos energiával kapcsolatban álló szakmai egységek, szervezetek gazdasági, jogi szétválasztása, egymástól független társasággá alakítása. A jelenlegi integrált villamosenergia-ipari modellben, ahol egyetlen áram-nagykereskedő működik, a teherelosztó fő feladata adott: lényegében a villamosenergia-rendszer (VER) műszaki irányítása. Az új, piaci feltételek mellett létrehozott rendszerirányító feladata azonban ennél bonyolultabb: a szabad piacon a kereskedelmi szerződéseket nagyszámú eladó és kereskedő köti egymással, a rendszerirányítónak nincs közvetlen szerepe az áram-adásvételi szerződések kialakításában, de ő felel a szerződéseket megvalósító áramszállítások lebonyolításáért és az elszámolás pontosságáért.
Ezért van elengedhetetlen szükség arra, hogy a VER hierarchiájának csúcsán álló rendszerirányító rendelkezzen minden, a VER állapotát és biztonságát befolyásoló információval és utasítási joggal. A piaci körülmények között üzemelő villamosenergia-rendszerekben a rendszerirányítók két működési szisztéma szerint csoportosíthatók: hálózati rendszerirányítók (transmission system operator – TSO) vagy független rendszerirányítók (independent system operator – ISO).
Hálózati rendszerirányító – TSO: A főleg Európára jellemző szervezet magában foglalja az (átviteli) hálózat tulajdonosi, üzemeltetési, tervezési funkcióit. A villamosenergia-piac minden szereplőjének biztosítja az átviteli hálózathoz való – általában szabályozott – hozzáférést, természetesen a biztonság fenntartásának legszigorúbb követelményeivel. Rendelkezik a tulajdonosi és az üzemeltetői funkciókból származó jogokkal és kötelességekkel, felügyeli és saját hatáskörben tervezi a hálózat fejlesztését, építését, a hálózati elemek üzemállapotát, ütemezi a kapcsolásokat. A TSO tulajdonosa általában közvetlenül az állam vagy a korábbi vertikálisan integrált szervezet szintén állami tulajdonlású holdingstruktúrába formált központja. A TSO költségeit a hálózati tarifák tartalmazzák.
Független rendszerirányító – ISO: Létrehozását a „tiszta” piaci modellre való törekvés eredményezte, amely lehetőleg minden egyes funkciót szét kíván választani. A főleg Amerikában (például Kaliforniában) kialakult modell szerint az ISO az átviteli hálózattól is elkülönült, „független” szervezet, nem tulajdonosa, sőt nem is üzemeltetője az átviteli hálózatnak. Az árampiac szereplőinek ugyanúgy biztosítja a hálózathoz való szabad hozzáférést, mint a TSO, de kizárólag a TSO azon funkcióival rendelkezik, amelyekben felügyeli és saját hatáskörben tervezi a hálózati elemek üzemállapotát, valamint ütemezi a kapcsolásokat. Az ISO tulajdonosa vagy közvetlenül az állam, vagy a villamosenergia-szektor szereplőiből szerveződő közös tulajdonosi testület (tőzsde). Az ISO költségeit az úgynevezett rendszerirányítási díj fedezi, amelyet az energiapiac szereplői közvetlenül a rendszerirányító társaságnak fizetnek.
A két rendszer összehasonlítása alapján látható, hogy a TSO jellegű megoldás az európai tradícióknak jobban megfelel. A legnagyobb vertikálisan integrált európai társaságok valamennyien megtartották alaphálózati vagyonukat, ezzel az alaphálózat irányításának jogát és felelősségét. Vállalatukat a kereskedés önálló társaságba szervezésével TSO-vá alakították, vagy mind a TSO-funkciót, mind a kereskedést, illetve termelést egy-egy leányvállalatba szervezve holdingszerkezetet alakítottak ki. (E működési szisztémára a 96/92 EU-direktíva lehetőséget ad.) A holdingmegoldás a menedzsmentfelépítés szempontjából kevesebb és kisebb szervezetet jelent.
Az ISO előnye az abszolút piaci semlegesség, ugyanakkor számos hátránnyal bír: külön szervezeteket követel, óhatatlanul párhuzamos feladatokkal. Az átviteli hálózatot birtokló vállalat(ok) és az ISO között bonyolult műszaki-jogi kapcsolat alakul ki, ami saját szabályozó- (regulációs) rendszert követel. Bonyolultabb az árrendszer, a hálózati tarifák mellett külön kell kalkulálni és érvényesíteni az ISO egyedi költségeit fedező rendszerirányítási díjat. A tulajdonilag független viszonyból következik az is, hogy a rendszerirányító nem mindig tudja érvényesíteni rendszerérdekű akaratát, jóllehet felelőssége fennáll.
Egyes jelek szerint az Európai Közösség tovább kívánja szigorítani az unbundlingra vonatkozó irányelveit. A szigorítás a független rendszerirányító (ISO) modell irányába mutat, amely azt jelenti, hogy tulajdonlásuk, rendszerirányítási hatáskörük az átviteli (transmission) hálózatra kiterjed ugyan, de a piaci struktúrában ISO-működést kötelesek megvalósítani.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.