Még mindig a ponty a halpiac kedvence

Az idén sem kell attól tartani, hogy elmarad a karácsonyi halászlé: lesz elegendő hal az üzletekben. A piac nyugodt, a „legnépszerűbb” hal, a ponty fogyasztói ára hét-nyolcszáz forint körül várható. A Halászati Terméktanács reklámkampányának hatására eltolódni látszik a karácsonyi halfogyasztási csúcs, ami azt jelenti, hogy egyre több halat eszünk az év más szakaszaiban is.

Karácsonyra elegendő hal kerül az üzletekbe, mivel hamarosan befejeződnek az őszi lehalászások, amelyeknek csak az első fagyok vetnek véget – nyilatkozta lapunknak Balázs László, a Halászati Terméktanács (HT) igazgatója. A termésbecslések szerint az elmúlt évihez hasonló lesz a halászzsákmány nagysága, ami biztosan fedezi a karácsonyi igényeket – tette hozzá az igazgató, aki pozitív jelenségként értékelte, hogy a HT és a Haltermelők Országos Szövetsége évek óta zajló közös reklámkampányának eredményeként eltolódott az év végi ünnephez kötődő halfogyasztási csúcs, egyenletesebb lett a halfogyasztás, bár még mindig karácsonykor fogy el a halmennyiség 20-25 százaléka.
A hazai egy főre jutó halfogyasztás ennek ellenére alacsony, tavaly 3,03 kilogramm volt, az azt megelőző évben azonban ennél is alacsonyabb, 2,7-2,8 kilogramm. Az egy főre jutó uniós átlag ezzel szemben 22, a világátlag 15 kilogramm.
A hazai, alig három kilogrammos halfogyasztásunkból azonban csak 1,4-1,5 kiló az édesvízi hal, a többi tengeri. A HT célja – mondta Balázs László – az ötkilós halfogyasztás elérése, ezen belül az édesvízi halfogyasztás megduplázása. Utóbbi mennyiséget természetesen itthon szeretnék megtermelni. Ha e cél megvalósul, akkor az évi 19,5 ezer tonnás étkezési haltermelés
28-30 ezer tonnára emelkedhet, ami meghaladná a jelenlegi 27 ezer tonnás éves össztermelést. A 27 és 19,5 ezer tonna közötti különbség 7,5 ezer tonna, ez a halmennyiség nem kerül piacra, hanem tenyészanyagként visszakerül a vizekbe, a halgazdák belőlük nevelik ki a következő évek étkezési halait. A hazai halgazdaságokban a ponty a legfontosabb hal, a termelés hetven százalékát teszi ki. A magas arány nem véletlen, mert a fogyasztók és a horgászok körében is az „aranyhasú” a legkedveltebb pikkelyes. A második helyet a növényevő fajok – a busák és az amur – foglalják el, húsz százalékkal. A fennmaradó részt a ragadozók, a süllők, a harcsák és a csukák teszik ki. A hagyományosnak mondható telepek mellett azonban egyre gyakrabban tűnnek fel olyan gazdaságok, amelyek pisztráng, angolna és afrikai harcsa tenyésztésével is foglalkoznak. Utóbbiból az éves termelés ezer tonna, pisztrángból viszont importra szorulunk – mondta el az igazgató, aki élőhal-exportunkat ismertetve elmondta: az tavaly 2973 tonna volt. Ebből a ponty 818, az angolna 80, a busa 1200-1400 tonnával részesedett, a maradékon a ragadozók és egyéb halak, köztük a márna és a compó osztoztak.
A ponty fogyasztói ára vidéken 560–650 forint között változik, míg a fővárosi piacokon – a szállítási költségek miatt – 650–790 forint között mozog. A legnépszerűbb halászlé-alapanyag ára várhatóan az ünnepekre sem fog drasztikusan emelkedni, mert stabil a halellátás. Ezt erősítette meg Borbély Gyula, a haltermeléssel foglalkozó Silurus Bt. ügyvezető igazgatója is. A jászkiséri szakember 420–460 forintos áron adja a kereskedőknek a pontyot, amelyet az üzletekben 650–700 forintért adnak el. Borbély Gyula gazdaságának azonban csak felét adja a halértékesítés, a fő profil a horgásztatás, amely jelenleg a bevétel másik felét hozza, de a tulajdonos szerint idővel ennek aránya növekedni fog. Jászkiséren már befejezték a termelőtavak lehalászását, a karácsonyi asztalra kerülő halak a telelőmedencékben vannak fajta és súly szerint szétválogatva, így a vevők kiszolgálása gyors, hiszen a halakat csak mérni kell, szortírozni nem – mondta el Borbély Gyula.
Teljesítette, sőt túlteljesítette éves tervét a Balatoni Halászati (BH) Rt., amely a busából 270, keszegfélékből 350 tonnát fogott – nyilatkozta lapunknak Tölg László megbízott vezérigazgató. A cég hálóiba emellett pontyból nyolc, fogas süllőből 10-11, harcsából hat tonna került, csukából azonban csak négyszáz kilót fogtak. Az rt. végzett a haltelepítésekkel is, az idén 250 tonna kétnyaras pontyot, ötvenezer egynyaras süllőt, egymillió előnevelt süllőt, negyedannyi csukát és hatezer süllőfészket helyezett ki saját tervezésű telepítőhajóival.
A BH Rt. 1400 hektárnyi tógazdaságában is végzett a lehalászásokkal. E tavakból 1300 tonna halat, nyolcvan százalékban pontyot fogtak ki. Tölg László ezt az eredményt jónak értékelte, kitérve arra is, hogy tavasszal nagyon magasak voltak a takarmányárak, és az ebből adódó kiesést ősszel mérsékeltebb takarmányárak mellett tudták behozni. A kiesésekről szólva a szakember elmondta: angolnából nem származott bevételük, mert a Balaton alacsony vízszintje miatt nem lehetett megereszteni a Sió zsilipjét, így üresek maradtak az angolnacsapdák, és az angolnára szelektíven sem halásztak. A kiesés – egy átlagos évet alapul véve – nagyjából százmillió forintra rúg. Igaz, a közelmúltban ugyanekkora összeget kaptak az ÁPV Rt.-től, de azt kizárólag halőrzésre lehet fordítani – mondta Tölg László, hozzátéve, hogy a Balatonból évente fél-egymilliárd forint értékű halat lopnak, ami az erkölcsi és ökológiai káron túl piacvesztést is jelent a cég számára.
***
ÚJ HORGÁSZSZÖVETSÉG ALAKULT. A hét végén tizenegy tóparti horgászszövetség megalakította Révfülöpön a Balatoni Regionális Horgászszövetséget, amely a Mohosztól (Magyar Országos Horgász Szövetség) függetlenül kíván tevékenykedni. Az új képviselethez való csatlakozásról másik tíz horgászegyesület a tavaszal esedékes közgyűlésén dönt. A három Balaton menti megye horgászegyesületeit tömörítő szövetség célja a balatoni horgászok és érdekeik markánsabb érdekképviselete, a magyar tenger értékeinek megőrzése, valamint a tó állagának megóvása.