Hazánk az uniós csatlakozást követően a jelenleg felhasznált uniós források tízszereséhez juthat hozzá – mondta tegnap Thomas Wiley, az Európai Bizottság magyarországi programigazgatója A kohéziós kihívás küszöbén címmel rendezett konferencián.
A programigazgató rámutatott: jelenleg három program, a SAPARD, a PHARE és az ISPA keretében 230 millió eurót használhatunk fel az EU előcsatlakozási alapjaiból. A szakember azt is közölte: megfelelő képzettségű szakemberek hiányában a korábban frissen csatlakozó országok a lehetőségeknek csak a felét tudták kihasználni az első években.
Vonza András agrárminiszter ehhez hozzátette: idén jelentős haladás történt az EU strukturális alapjainak fogadására való felkészülésben. Hazánk az alapok decentralizálásában is komoly eredményeket ért el, és az Országgyűlés is megerősítette már, hogy a nemzeti területfejlesztési célelőirányzat harmincöt százalékáról regionális, harminc százalékáról pedig megyei szinten döntenek – tette hozzá a miniszter. A konferencia után átnyújtották a diplomát annak a kétszáz magyar szakembernek, aki részt vett a strukturális alapok felhasználási módjairól tartott képzésben.
A konferenciát követő tájékoztatón elhangzott: Magyarország a SAPARD-program pénzeszközeinek 98 százalékát használta fel az 1999-es keretből. Az ISPA-programban az első közlekedési infrastruktúra-fejlesztést szolgáló tenderek kiírásai elkészültek, finanszírozásuk elfogadásuk után indul. A SAPARD-pénzekhez azonban csak a SAPARD-hivatal akkreditációját követően juthatunk, ami várhatóan a jövő év első felében megtörténik. Szaló Péter, az agrártárca helyettes államtitkára közölte: Magyarország az uniós pénzek 95-98 százalékát használja fel évente.
*
Több mint kétmilliárd forintos pályázati keretből kezdődik meg az agrár-környezetvédelmi program, amelyhez a KVM még 300-350 millió forinttal hozzájárul – jelentette be tegnap Turi-Kovács Béla környezetvédelmi miniszter.
Emelkedő termelői árak. A mezőgazdasági termelői árak január– szeptemberben 12,5 százalékkal, szeptemberben 3,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit – ismertette a KSH. Az idén az első kilenc hónapban a növénytermesztési és a kertészeti termékek termelői ára 5,3, az élő állatoké és az állati termékeké 22,8 százalékkal emelkedett. A kukorica felvásárlási átlagára a megszokottnál nagyobb mértékben nőtt, ezzel szemben a búzáé 14 százalékkal mérséklődött. Az élelmezési burgonya árszínvonala másfél százalékkal haladta meg a tavaly január–szeptemberit. A vágósertés termelői átlagára 49, a vágóbaromfié 22, az étkezési tojásé 13, a tehéntejé 11 százalékkal haladta meg a bázisidőszaki szintet.
Helyi abszurdum: parkolóhelyekből autósmozi Hegyvidéken
