Stabil a magyar bankrendszer

A múlt évben megfigyelhető kedvező folyamatok 2001 első fél évében is folytatódtak – mondta Auth Henrik, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a jegybank Jelentés a pénzügyi stabilitásról című kiadványát bemutató tegnapi sajtótájékoztatón.

Kiemelte: a hitelállomány-bővülésből eredő potenciális kockázatokat mérsékli, hogy a hitelezési aktivitás növekedésével lépést tudott tartani a bankok szavatoló tőkéjének emelkedése. A vállalati hitelezés dinamizmusa folytatódott az első fél évben, azonban hansúlyeltolódás figyelhető meg a forinthitelek irányába a devizakölcsönökkel szemben. Gyors növekedés figyelhető meg a lakossági hitelezés területén: ám míg a korábbi időszakra a fogyasztási és egyéb hitelek meghatározó súlya volt a jellemző, addig mára a lakáscélú kölcsönök vették át a vezető szerepet.
A vállalati szektorhoz hasonlóan a lakossági kölcsönök állományának kockázati kitettsége sem túlzott, hiszen a növekedés itt is alacsony bázisról indult, ezenkívül a pénzintézetek is rendkívül óvatos kihelyezési politikát folytatnak e területen.
A bankrendszer portfóliójának egészét tekintve a problémamentes állomány 91,5 százalékról 90,7 százalékra csökkent. Miközben az „átlag alatti” és a „kétes” állomány részaránya visszaesett, addig az alacsony veszteségrátával jellemezhető „külön figyelendő” és a magas értékvesztéssel járó „rossz” kategóriáké enyhén nőtt. A jegybank szerint a bankrendszer stabilitása szempontjából rövid távon nem látható veszély a portfólió minőségének alakulásában, továbbá az elszámolt értékvesztés is megfelelő képet mutat, ami a pénzintézetek óvatos minősítési politikáját jelzi.
A jelentés megállapítása szerint mind forint-, mind devizaoldalon tovább csökkent a bankrendszer kamatkockázati kitettsége. A bankrendszer összesített tőkemegfelelési mutatója június végén 15,1 százalék volt, ami csaknem duplája a törvényben meghatározott nyolcszázalékos szintnek. E mérőszám előírt szintjét minden hitelintézet teljesíti, és tovább csökkent azok részaránya is, amelyek tíz százalék alatti mutatóval rendelkeznek.
A jelentés szerint ez év első felében folytatódtak a jövedelmezőségben kirajzolódó pozitív tendenciák, bár az eredményesség javulása részben egyszeri hatásokkal magyarázható. Az első fél évben produkált, 83 milliárd forintos adózás előtti nyereség több mint másfélszerese az előző év hasonló időszakában regisztrált eredménynek.
A jelentés a makrogazdasági környezet alakulásáról szólva megállapítja: a világgazdaságban az utóbbi hónapokban tapasztalt lassulás és ezzel együtt a bizonytalanság növekedése Magyarországon is a gazdaság bővülési ütemének mérséklődését eredményezte. Az MNB szerint azzal kell számolni, hogy az ország legfontosabb kereskedelmi partnereinek növekedésében jelentősebb lassulás következik be. A globális pénzügyi piacokon a szereplők kockázatvállalási hajlandósága csökken, ezzel párhuzamosan növekednek az elvárt kockázati prémiumok. Az MNB azonban arra számít, hogy – a kedvező hazai mutatók miatt – nemzetközi öszszehasonlításban mérve mindezek Magyarországra gyakorolt hatása mérsékeltebb lesz.