Kunduz néhány ezer tálib védője közül vasárnap este kétszázan már megadták magukat, nyilatkozta a tálibellenes szövetség egyik szóvivője a Reuters hírügynökségnek. A Tádzsikisztánba vezető utak ellenőrzését biztosító, stratégiai jelentőségű várost előzőleg több napon át bombázta az Északi Szövetség tüzérsége és az amerikai légierő. A Kunduzban rekedt harcosok azzal a feltétellel hajlandók megadni magukat, ha a velük küzdő csecsen és arab harcosokat az ENSZ közreműködésével visszajuttatnák hazájukba. A tálibellenes szövetség képviselői azonban leszögezték: nem lehet szó a tálib oldalon harcoló külföldi szélsőségesek szabad elvonulásáról.
A hét végi kunduzi harcoknak – tálib állítás szerint – ezernél is több halálos áldozata volt: amerikai harci gépek szombaton és vasárnap példátlan mértékben bombázták a térségbeli tálib hadállásokat.
Egy pastu törzsi szóvivő a pakisztáni Kvettában arról számolt be, hogy a tálibok a hét végén harc nélkül kivonultak az iráni határ mentén lévő nyugat-afganisztáni Faráh tartományból. A hírt független forrásból nem sikerült megerősíteni.
Az amerikai légierő hétfőn a Pakisztánnal határos Nangarhar tartományt bombázta. A pakisztáni székhelyű AIP afgán hírügynökség jelentése szerint a határ menti területek ellen intézett támadásban hét személy vesztette életét. Ugyanitt vasárnap – eltérő jelentések szerint – 30-50 ember halt meg a bombázások következtében.
Maulvi Dzsalaluddin Hakkani tálib katonai vezető súlyos sebesüléséről számolt be fia a Dubajban megjelenő Gulf News című lapnak. Hakkani az utóbbi időben a déli front parancsnoka volt, s állítólag a Paktia tartománybeli Host közelében egy másik, befolyásos tálib vezető házában sebesült meg, egy bomba becsapódásakor. Egy másik, a tálibok oldalán harcoló szélsőséges vezető haláláról számolt be Abdul Rasid Dosztum, az Északi Szövetség egyik parancsnoka. Dosztum szerint az észak-afganisztáni Kunduzért folyó harcokban 24 harcosával együtt elesett Dzsuma Namangani üzbég származású iszlám szélsőséges hadúr (eredeti nevén Dzsumabaj Hodzsijev).
A hírek szerint nem sikerült áttörést elérnie Francesc Vendrellnek, Kofi Annan ENSZ-főtitkár afganisztáni különmegbízottjának az afganisztáni politika rendezését célzó tárgyalások előkészítésének ügyében. Vendrell szombaton érkezett Kabulba, vasárnap Burhanuddin Rabbanival, a száműzetésből hazatért afgán elnökkel és Abdullah Abdullahhal, az Északi Szövetség külügyminiszterével találkozott, hétfőn pedig Mohammed Fahimmal, az Északi Szövetség védelmi miniszterével tárgyalt a közép-ázsiai ország jövőjéről.
Atal Bihari Vadzspaji indiai miniszterelnök hétfőn Amritszárban kijelentette, hogy országa kész jelentős szerepet vállalni az afganisztáni helyreállításban. Vadzspaji az ITAR-TASZSZ szerint egyúttal reményét fejezte ki, hogy a tálibok végső veresége meggyengíti az iszlám fanatikusokat az indiai Dzsammu és Kasmír államban is, és ez az ottani terrorcselekmények végét jelentheti.
Amerikai sajtóértesülések szerint ugyanakkor a jordániai hírszerzésnek nemrégiben több olyan merényletet is sikerült meghiúsítania, amelyet az Oszama bin Laden volt szaúdi milliomos irányította al-Kaida terrorszervezet tervelt ki.
***
OMAR MOLLA ÁLMA. Egy jóslatszerű álom alapján Mohammed Omar molla, a tálibok legfőbb vezetője, aki éppen azon volt, hogy feladja Kandahárt, most úgy döntött: nem vonja ki csapatait a tálibok legfőbb erősségének számító dél-afganisztáni városból. Ahmed Karzai, a tálibellenes pastu törzsi vezető, Hamid Karzai bátyja a Reutersnek elmondta, hogy nemrégiben visszatért Pakisztánba az a küldöttség, amely a város átadásáról és a tálibok kivonulásáról tárgyalt volna a szélsőséges szunnita mozgalom képviselőivel. Karzai elmondása szerint Omar molla az álomban élete végéig tartó megbízatást kapott, és ezért döntött úgy: nem adja fel Kandahárt.
Till Tamás szülei: Az biztos, hogy hitelt nem veszünk fel
