A csángóknak a magyar tanítókhoz is joguk van

A csángók problémája hihetetlenül bonyolult. Nekik nem csak magyar papokra van szükségük. Végre fel kell vetni: miért nem mehetnek oda magyar tanítók is? – nyilatkozta Bábel Balázs, az ezeréves Kalocsa–kecskeméti Főegyházmegye érseke. Lapunknak adott interjújában az egyház közéleti szerepvállalásáról, a magyar millenniumról, a kormány egyházpolitikájáról és a felvidéki magyarság saját püspök iránti lelki igényéről fejtette ki a véleményét.

Jezsó Ákos
2001. 12. 29. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A magyar millennium megünnepléséből a katolikus egyház is kivette a részét. Mennyiben tudja az ilyen országos méretű ünnepségsorozat elősegíteni a magyarság lelki megújulását?
– Szerintem nem múlik el nyomtalanul a magyar millennium, hiszen az egész országot megmozgatta. Ez az ünnep helyben fogant, és az emberek szívében él tovább. Az ország szinte minden települése megmozdult, az emberek végiggondolták, hogy mivel tudnák szebbé, jobbá tenni környezetüket. Így lett a magyar millennium a magyarság valódi, szívből jövő ünnepe. Azt is láttam, hogy a felvidéki, a székelyföldi és a délvidéki magyarok az anyaországiakhoz hasonlóan készülődtek, tehát minden reményünk megvan arra, hogy ez az érzés az összmagyarság gondolatvilágába és a kollektív tudatába is beépül. Mi itt, a Kárpát-medencében az elmúlt századok alatt szinte isteni csodaként tudtunk megmaradni magyarnak. Fontosnak tartom tehát az ilyen ünnepeket, hiszen a magyarságtudatunk erősödését is szolgálják.
– Lassan véget ér a jelenlegi parlamenti ciklus, közelednek a választások. Érsekként mi a véleménye a kormány egyházpolitikájáról?
– Annyi minden történt az elmúlt három-négy év alatt, hogy nehéz pontokba szedni. Egy biztos: sok jó dologgal találkoztam. A korábban megkötött vatikáni szerződésnek ez a kormány szerzett érvényt. Orbán Viktor miniszterelnök és a kabinet többi tagja is folyamatosan hangoztatta a vallás és a család fontosságát. A hitoktatás végleges rendezése ugyan még várat magára, de összességében pozitív a véleményem. Nagy örömmel tapasztaltam, hogy a kormány az alapvető nemzeti kérdéseket kiemelt feladatának tekinti. Én a családok helyzetét és a népességcsökkenés megállítását is idesorolom. Mindenkinek szembe kell nézni azzal, hogy fogy a nemzet. Márpedig ez olyan horderejű ügy, amelyet hathatós kormányzati intézkedések nélkül nem lehet orvosolni. Akik megszorítják a családok létfeltételeit, és szabad teret adnak a szabados életvitelnek, az abortusznak, a válásnak, azok pontosan ezzel ellentétes folyamatokat gerjesztenek. Úgy érzem, most a szólamokon túl valódi intézkedések történtek azért, hogy idővel megálljon a népesség fogyása. Ezen kívül az értékközpontú iskolák létrehozását is pozitívnak tartom. A jelenlegi ciklus alatt nem emlegették azt a fából vaskarika elméletet, amely értelmében az iskolának ideológiai szempontból úgymond semlegesnek kellene lenni. Ez badarság. A kormány tehát a valódi értékek mellett tette le a garast.
– Az egyház sosem parlamenti ciklusokban méri a történelmét, mégis adódik a párhuzam: a püspöki kar 1999-ben adta ki a Boldogabb családokért című körlevelét. Mi valósult meg a lefektetett gondolatokból?
– Egy körlevéltől még nem változik meg minden, ez csak kiindulópont lehet. A püspöki kar bátran szembenézett a gondokkal, diagnózist készített, amelyhez terápiát is mellékelt. Az életet óvni, védeni kell. Ezt a feladatot nem lehet semleges gondolkodással szemlélni. Az emberek többsége példákat, eszményeket keres. Úgy vélem, ha gyarapszik azon közösségek száma, amelynek tagjai a keresztény értékek alapján nevelik gyermekeiket és élik a mindennapjaikat, akkor példájukat idővel a társadalom többi tagja is követi.
– Az ön által elmondottból kétfajta következtetést lehet levonni. Az egyik szerint az egyháznak nagyobb mértékű közszereplést kell vállalnia, hogy a saját véleményét úgymond kifelé határozottabban tudja képviselni. A másik szerint pedig inkább befelé kell fordulnia, hogy a hívők erkölcsi értelemben vett elit klubot alkossanak. Fel lehet oldani ezt az ellentmondást?
– Nem csak rajtunk múlik, hogy mennyire vagyunk jelen a társadalomban, hiszen a média a figyelem középpontjába képes állítani egy közösséget, de el is tudja hallgatni. Sok múlik tehát azon, hogy az egyház mennyire él kommunikációs lehetőségeivel. Ha a média a pozitív eseményeket is megmutatja – például azt, hogy vannak komoly keresztény családok, vannak olyan iskolák, ahol a fogyatékosokkal, a szegényekkel és a betegekkel is foglalkoznak, s amelyeknek a felebaráti szeretet az ösztönzője és nem a pénz –, akkor egyúttal a társadalmi jelenlétünk is erősödik. Nem akarunk öncélúan reklámot készíteni magunkról. Talán csak annyit, mint amennyit Jézus mondott: a világosságot nem azért gyújtják, hogy elrejtsék. Azt szeretnénk, hogy éppen úgy, ahogyan a sivatagi emberek is megtalálják az oázist, a keresők minket is megtaláljanak. A népegyház kora ugyanis lejárt. Az élő közösségeknek kell világító jellé válniuk. A keresztény közösségeknek ezért jelen kell lenni a társadalomban. A közösségeket nemcsak kiterjeszteni, hanem szaporítani is kell. Nem akarunk egy önmagunkat bezáró gyülekezetté válni, hiszen missziós, vagyis küldetéstudatunk is van. Jézus azt mondta, hogy menjetek, és tegyetek tanítványommá minden népet, s nemzetet. Ezt csakis kellő nyitottsággal lehet megvalósítani. Azért fontos például az iskolai hittan, hogy a diákok elméleti szinten is megismerkedjenek a hittel.
– Mi a véleménye az iskolai hittanoktatás jelenlegi rendszeréről?
– Lehetetlen helyzetet eredményez, hogy jelenleg a tanrenden kívül oktatják a hittant. Még senki nem találta ki, hogyan lehet jobbá tenni a társadalmat, ha nincs az iskolában erkölcsi nevelés. És itt kanyarodnék vissza az előző kérdésére: az egyház közéleti szerepvállalását fokozni kell, de nem a direkt politizálással. A katolikus papok és püspökök ugyanis az evangéliummal politizálnak. A hívek között mindenféle párthoz tartozó ember lehet, a pap nem oszthatja meg az egyházközséget.
– Ha már a társadalmi folyamatoknál tartunk, érseki székvárosában, Kalocsán, a helyi SZDSZ-es polgármester ugyancsak hevesen tiltakozott az etnikai másságot képviselő menekültek befogadása ellen.
– Amit a polgármester úr tett, az az ő felelőssége. Jézus a hegyi beszédben egyértelművé tette, hogy nem csak azokhoz kell jónak lennünk, akik szeretnek minket. Az ellenség szeretetéről is beszélt. Menekültek esetében semmiképp sem ellenségről van szó, hanem szerencsétlen, földönfutó emberekről. Kezdettől azon a nézeten voltam, hogy úgy kell fogadni őket, mintha Jézust fogadnánk. Az SZDSZ-es polgármester valóban ellene volt a menekülteknek. Paks közelségére hivatkozott, bár azt is hozzátette, hogy nem az emberek ellen lép fel. A gyóntató pap nem bíró, hanem orvos. Nem akarok felette ítélkezni és pálcát törni. Ő a város első polgára, ezt intézze el a saját lelkiismeretével.
– Az SZDSZ politikájának egyik sarokpontja a mindenféle másság érdekeinek képviselete. Mi a véleménye arról, hogy a pillanatnyi előnyök miatt egyes politikusai ilyen éles fordulatra is képesek? Mit tehet ilyenkor egy főpásztor?
– A politikában nincs soha és örökre. Mivel nem foglalkozom pártpolitikával, ezért az ilyen váltásokat sem akarom megítélni.
– A környezetében azonban mégis előfordultak ilyen esetek.
– Azzal, hogy a csillagra mutatok és a krisztusi örök igazságot hirdetem, az ettől eltérő nézetekről is elmondom a véleményemet. A mai idők árulása nem az, hogy néhányan úgy mutatnak a csillagra, hogy közben ettől eltérő életet élnek, hanem az, hogy már nem is mutatnak a csillagra. Aki ugyanis már eleve hamis életelvet követ, és azt hiteles példának tartja, az szerintem a Julien Benda-i értelemben vett írástudók árulói közé tartozik.
– Érseki elődei évszázadokon keresztül védték a magyarságot. Ez olyan hagyomány, ami kötelez. Mi a véleménye a felvidéki magyar püspökség gondolatáról?
– A felvidéki magyarság megérdemli, hogy saját püspöke legyen. Északi szomszédunk azonban olyan közigazgatási rendszert vezetett be, hogy gyakorlatilag megszűntek a színtiszta magyar területi egységek. Nehéz tehát egy magyar ajkú hívekből álló egyházmegyét kialakítani. Feltétlenül jogosnak tartom azonban azt az igényt, hogy a felvidéki magyarságnak is magyar püspöke legyen. Ezt még a reálpolitika is megkívánná, hiszen ő az emberek békességét szolgálná. Lehetséges azonban, hogy a magyar ajkú hívek egyfelől a nagyszombati püspökhöz tartoznak, ugyanakkor egy Szlovákiában élő magyar püspök is rendre meglátogatja őket. Úgy képzelem ezt el, mint Miklósházi Attila, aki a világban szétszóródott magyarok püspöke, és a bérmálásokkor és az egyházi ünnepekkor keresi fel magyar híveit. Szerintem mindez csak jóakarat kérdése.
– Ez megvan?
– Bízzunk benne. Miről is van szó? A magyar nyelv fennmaradásáról, s ez a magyarság egyik sorskérdése.
– A csángók még rosszabb helyzetben vannak, mint a felvidéki magyar hívek…
– Ez így van. Halvány kis reménysugár azonban itt is van, hiszen az Európa Tanács a közelmúltban elismerte, hogy a moldvai csángók magyarul beszélnek. A csángók problémája hihetetlenül bonyolult. Nekik nem csak magyar papokra van szükségük. Végre fel kell vetni: miért nem mehetnek oda magyar tanítók is? Sajnos, még azt sem tudjuk, hogy a csángók közül pontosan hányan is beszélik őseik magyar nyelvét.
– Kalocsától nem messze található Sükösd, ahol egy látnok él, akit az elmúlt évek alatt több ezren kerestek már fel. Érseki elődje nem hitelesítette a sükösdi Marika látomásait. Önnek mi erről a véleménye?
– Azt én sem állapítottam meg, hogy a jelenések természetfölötti eredetűek lennének. Ezt a hölgyet a kinevezésem után behívattam, és azt kértem tőle, hogy a házában ne misézzenek, és óvakodjon attól, hogy másra erőltesse a saját magánkinyilatkoztatásait. Imádkozni azonban nála is lehet. A katolikus egyház szerint ha valakinek a lelkiismerete úgy találja, hogy az Isten hozzá szól, akkor lelkiismereti kötelezettsége, hogy annak eleget tegyen. Azt azonban már nem mondhatja, hogy egy másik embernek is ezt kell tennie. Lourdes például világhírű Mária-kegyhely, mégsem kötelezi a katolikus híveket, hogy elfogadják. Sükösd ügyében azonban még sok bizonyításra váró mozzanat van. Egy biztos: ha embertől van, megszűnik, ha Istentől van, megmarad.
***

BÁBEL BALÁZS 1950. okóber 18-án született Gyónon. 1976. június 19-én szentelték pappá. Ezután Valkón, Tápiószecsőn, Tóalmáson, majd a budapest-pestújhelyi és a budapest-pacsirtatelepi plébánián végezte a lelkipásztori szolgálatát. 1990 és 1992 között a Központi Szeminárium prefektusa, majd 1992-től ’97-ig spirituálisa, egyben teológiai tanár is a Pázmány Péter Katolikus Egyetem hittudományi karának levelező tagozatán és nappali tagozatán. 1997-től pápai káplán, 1997–1999 között a Váci Szeminárium rektora és az Egri Hittudományi Főiskola levelező tagozatának váci igazgatója. 1999. február 24-én kapja meg a koadjutor érseki kinevezését, 1999. április 10-én szentelték püspökké Kalocsán. 1999. április 29-től általános helynök, 1999. június 25-től kalolcsa–kecskeméti érsek. A Magyar Katolikus Püspöki Karban az országos egyházművészeti és műemléki tanács elnöke, az ökumenikus bizottság elnöke, a kultúra és tömegtájékoztatás bizottságának tagja.
***
JELENTÉS AZ EGYHÁZPOLITIKÁRÓL. A kormányprogram egyházpolitikai célkitűzései teljes mértékben megvalósultak a járadékmegállapodások megkötésével, a hittanoktatás újbóli állami támogatásával, valamint a közoktatási, a felsőoktatási, az adó- és a költségvetési törvények átalakításával – olvasható a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma egyházakról szóló összegzésében. A jelentés szerint 2011-ig – mai áron összesen mintegy 61,55 milliárd forint értékben – 1719 volt egyházi ingatlan kérdése oldódhat meg. Ezek megoszlása: Magyar Katolikus Egyház: 45,19 milliárd forint, Magyarországi Református Egyház: 8,75 milliárd, Magyarországi Evangélikus Egyház: 5,06 milliárd, Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) – az ortodoxokkal együtt – 1,85 milliárd forint. A Budai Szerb Ortodox Egyházmegye 535,4 millió forinttal és 14 ingatlannal, a Magyarországi Baptista Egyház 100 millió forinttal és 1 ingatlannal, a Magyarországi Unitárius Egyház 60 millió forinttal és ugyancsak 1 ingatlannal szerepel a jegyzéken.
A tájékoztató kitér arra is, hogy az Apostoli Szentszékkel kötött korábbi járadékszerződés után a mostani kormány 1998 második felében további öt egyházzal írt alá megállapodást a nem természetben igényelt ingatlanok utáni járadékról: a Mazsihiszszel, a Magyarországi Református Egyházzal, a Magyarországi Evangélikus Egyházzal, a Budai Szerb Ortodox Egyházmegyével és a Magyarországi Baptista Egyházzal. Ezután, 1999–2000-ben a jogalkotás terén elvégezte a szükséges jogharmonizációs feladatokat. A járadékmegállapodások megkötésével a kormány öszszesen 67,406 milliárd forint értékben 1770 ingatlan ügyét rendezte. A járadék lehetőségével 6 egyház élt.
Az összegzés rámutat arra: a költségvetés 1999-től ismét elismert feladatként kezeli a hittanoktatás támogatását. E célra kétmilliárd forintot fordítanak évente, ami több mint félmillió általános és középiskolás diák szabadon választott hittanismereti képzését segíti. Az egyházi kulturális örökség értékeinek rekonstrukciójára és egyéb beruházásokra 1999-ben 2,8 milliárd forint, a millennium évében és azóta 4 milliárd forint áll rendelkezésre. (MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.