Frischmann Gábor elmondta: a vezetékes távközlési piac liberalizációját kihasználó és az abban új szolgáltatást indító cégeknek december 23-tól be kell jelentkezniük a HÍF-nél. Az azonos feltételek megteremtése, az egyidejű piacra jutás biztosítása céljából a jogszabály még harminc nap várakozási időt köt ki. A társaságok majd csak ennek az intervallumnak a letelte után kezdhetik meg szolgáltatásukat. Az eddig monopolhelyzetben lévő szolgáltatóknak biztosítaniuk kell az újonnan érkezők részére a költségalapú összekapcsolást, az újak pedig jogosultak a szerződések megkötésére. Január 23-ig kell az összekapcsolási referenciaajánlatokat benyújtani jóváhagyásra az eddig monopolhelyzetben lévőknek a Hírközlési Döntőbizottsághoz. Erre azért van szükség, hogy a költségalapúság biztosított legyen az összekapcsolási szerződésekben. Az engedélyezéskor azt vizsgálják, hogy az összekapcsolási díjak valóban költségalapúak-e.
A szakember rámutatott: a referenciaajánlatok kedvezőtlen esetben akár fél évig is elhúzódhatnak. Ez a késedelem azonban a piacnyitást nem veszélyezteti, hiszen például a piacot eddig uraló Matávnak tárgyalási és szerződéskötési kötelezettsége van december 23-tól, függetlenül attól, hogy van-e referenciaajánlata. Egyébként a cégek közötti elszámolás a jóváhagyott referencia alapján történhet meg. A vezetékes és az internetszolgáltatók díjmegosztásának igazságosságát firtató kérdésről az elnök ekképpen vélekedett: ezt objektív alapon nehéz megközelíteni, az viszont biztos, hogy a vezetékes szolgáltatóknak a bevételből át kell adniuk. A legfontosabb szempont, hogy olyan döntés szülessen, amely a hazai internetpiac mihamarabbi széles körű elterjedését biztosítja.
Az Európai Unió tagállamaiban már 1998. január 1-jétől liberalizált a piac. A mindennapi gyakorlat azonban szükségessé tette, hogy időnként a szabályokon kisebb korrekciókat hajtsanak végre. Ha valami nem működött kellően a verseny biztosításában, a bizottság szokatlan eréllyel rendelt el intézkedéseket. Frischmann Gábor ismertette, hogy a magyar jogszabályalkotók ezeket az uniós tapasztalatokat figyelembe vették, ugyanakkor kiemelte: az EU már liberalizált piacának reformja is beindult, s egyszerűsödnek a szabályok. Összességében az a jogszabályi rendszer, amely nálunk kerül bevezetésre, jogi szempontból legalább olyan szintet ér el, mint az 1998-as uniós törvények, ugyanakkor még nem illeszkedik a jövő évben megszülető uniós szabályozáshoz. Ez az „elmaradás” azonban a hazai piaci folyamatokat és arányokat nem boríthatja fel. A jövő tavasszal megszülető új uniós távközlési szabályokat 15 hónapon belül fogják alkalmazni a tagállamok, így erre várni vétek lett volna hazánknak. Ha Magyarország 2004-ig az unió tagja lesz, akkor természetesen ezeket a megváltoztatott szabályzókat is át kell majd vennie.
A Hírközlési Döntőbizottság nem fogadta el a Matáv első, az előfizetői hurok bérbeadásáról szóló referenciaajánlatát. (Ez a szaknyelvben huroknak nevezett vezetékszakasz a központ és a fogyasztó közötti vezetékszakaszt jelöli.) Arra a kérdésre, hogy miért utasították el, illetve hogy ha a második ajánlat sem felel meg, az befolyásolja-e a piacnyitást, a szakember az alábbiakat válaszolta: az első referenciaajánlat valóban nem felelt meg mindenben a jogszabályoknak, s abban értelmezési hibák is voltak. Azt azonban látni kell, hogy a jogszabály kihirdetése és az ajánlat benyújtása között csak néhány nap telt el. Ez pedig kevés! A megadott adatok alapján nem lehetett egyértelműen ellenőrizni az árak költségalapúságát. A HÍF bízik abban, hogy a Matáv második ajánlata már értékelhető lesz, hiszen ez a távközlési vállalat érdeke is. Ellenkező esetben ugyanis a felügyelet feladata lesz a költségalapúság megállapítása. Ha mégis a HÍF-re várna a díj megállapítása, s ennek mértéke a Matávnak elfogadhatatlan, akkor a cég bírósághoz fordulhat, de a többi szolgáltatóval ennek ellenére szerződést kell kötnie. A bírósági procedúra lezárultáig minden esetben a HÍF által megszabott feltételek mellett kell szolgáltatniuk. Sok uniós országban ez nem így történt, annak megvalósítását korlátlan ideig húzták.
Frischmann Gábor kifejtette, hogy a hurok bérbeadási költségének megállapításakor figyelembe kell venni az iparágban elfogadott átlagos tőkeköltséget, ami természetesen tartalmaz hasznot, ám extraprofitot semmiképpen.
Az elnök hangsúlyozta: az igazi, a klasszikus verseny az árak csökkenéséhez vezet, az ideális versenytől azonban még messze vagyunk. A törvény feladata, hogy ennek megvalósulását támogassa. Például amíg ez – esetleg – csorbát szenved, addig a HÍF élni fog jóváhagyási jogosultságával. Az árak vélhetően eleinte a nagyfogyasztók esetében fognak csökkenni, s a piacnyitás előnyeit legkésőbb a kisfogyasztók érzik majd meg. Az egyetemes szolgáltatás miatt azonban azok is találhatnak maguknak megfelelő szolgáltatási csomagot, akik egyébként keveset használják telefonkészüléküket. A nekik készített felhasználói csomagok vélhetően többe kerülnek majd a szolgáltatóknak, mint az ebből származó bevételük. Ennek különbözetét az egyetemes szolgáltatási alap fogja finanszírozni, amely valamennyi távközlési szolgáltató befizetéseiből fog táplálkozni.
Az internet- és a telefonszolgáltatók közötti díjmegosztásról szóló végrehajtási rendelet mihamarabbi elkészülése elengedhetetlen a kis internetszolgáltatók életben maradásához. Ennek késedelme azonban nem veszélyezteti a liberalizációt. Az eddigi monopolhelyzet megváltoztatása céljából a törvény a helyzeti előnyben lévőknek többletkötelezettséget határoz meg a piac új szereplőivel szemben. Az aszimmetrikus kötelezettség azonban nem jelenti azt, hogy a jogszabály befolyásolná a fogyasztó döntését. Ha a belépő versenytárs nem tud kedvezőbb ajánlatot tenni, akkor a fogyasztó nem fog átpártolni hozzá.
fényjáték
PM Orban Joins the Celebration As Fireworks Show Lights Up Budapest
