Általános érdek fűződik ahhoz, hogy 2002-ben minél előbb legyen az országnak új parlamentje és kormánya – fogalmazott Mádl Ferenc köztársasági elnök, miután tegnap bejelentette a jövő évi választások időpontját. Hangsúlyozta, hogy komoly teher és felelősség hárul az Országgyűlésre, a pártokra és a kormányzatra, egyben nagy kihívást jelent majd az európai uniós csatlakozáshoz szükséges feladatok elvégzése. – A jövő év végéig meg kell alkotni a csatlakozási szerződést, amely meghatározza az EU-ban Magyarország jogkörét és kötelezettségeit.
Ez nagyon komoly vitákat feltételez, illetve hozzáértést és felelősséget igényel – vélekedett az államfő. Hozzátette: a szerződéshez módosítani kell az alkotmányt, és be kell fejezni a jogharmonizációt. Mádl Ferenc a jövő évi feladatok között említette az EU-csatlakozásról szóló népszavazás előkészítését is.
A köztársasági elnök érvelésében felhívta a figyelmet arra, hogy a következő évi költségvetés és az adótörvények megfelelő előkészítése is indokolttá teszi a parlament minél hamarabbi megalakulását. Szerinte a választási részvétel szempontjából is optimális az április 7-i időpont, megjegyezve, hogy az egyeztetések során a pártok többsége is ezt a dátumot jelölte meg.
– Addig közel négy hónap áll rendelkezésre a kampány ésszerű, hatékony és méltó folytatására – mondta Mádl Ferenc. Úgy véli, ennyi idő elegendő ahhoz, hogy az állampolgárok megfontolják, végiggondolják, álmaik hogyan alakultak a gazdaságban, az egyéni életben, a vállalkozások világában, a kultúrában, az egészségügyben.
A köztársasági elnök szerint a pártoknak bőségesen lesz idejük arra, hogy ismertessék programjaikat. – Négy hónapnál hoszszabb kampány nem lenne szerencsés az ország nyugalma szempontjából – tette hozzá Mádl Ferenc.
A törvény értelmében a hivatalos kampányidőszak a választások időpontjának kitűzésétől az első fordulót megelőző nap nulla óráig tart.
A parlamenti, illetve az előző választásokon egyszázalékos támogatottságnál jobb eredményt elért pártok vezetői tudomásul veszik a köztársasági elnök tegnapi döntését.
Belügyi rendelet a részletszabályokról. A belügyminiszter rendeletben szabályozza majd a választási eljárás határidőinek, határnapjainak naptári beosztását – nyilatkozta Rytkó Emília, az Országos Választási Iroda (OVI) helyettes vezetője tegnap a távirati irodának.
Tájékoztatása szerint mindenekelőtt a 600 és 1200 közötti létszámú választópolgárokból álló szavazóköröket alakítják ki, és körzetesítik a lakcímeket. Jelezte: az iroda feladata, hogy értesítse a választópolgárokat a névjegyzékbe való felvételükről. Az OVI a választások előtt 58 nappal, tehát február 8-án postázza majd az értesítőt, az úgynevezett kopogtatócédulát és az ajánlószelvényt, amelyet a jelöltek begyűjthetnek a választópolgároktól.
***
POKORNI ZOLTÁN, a Fidesz elnöke arra emlékeztetett: szerdán az államfőnél jelen lévő pártok közösen kérték Mádl Ferencet, hogy ha a választások időpontjával kapcsolatban meghozza döntését, akkor azt a lehető leghamarabb hozza nyilvánosságra. Mint mondta, egy határozott választási időpont megjelölése nyugtatólag hathat a politikai életre.
KOVÁCS LÁSZLÓ szocialista pártelnök elmondta: azért javasolták Mádl Ferencnek a májusi időpontot, mert 1994-ben és 1998-ban is ebben a hónapban voltak a választások, az MSZP pedig semmilyen okot nem látott a változtatásra.
BÉRES BÉLA, az FKGP alelnöke szerencsésnek nevezte, hogy április elején tartják a választásokat, mert akkor még nem kezdődnek meg a mezőgazdasági munkálatok.
KUNCZE GÁBOR, az SZDSZ elnöke szerint a választások időpontja túl közel esik a húsvéti ünnepekhez, és emiatt fennáll annak a veszélye, hogy átpolitizált lesz a húsvét.
DÁVID IBOLYA, az MDF elnöke azért tartja jó időpontnak április 7-ét, mert a korán elkezdődött kampány hamarabb lezárulhat.
CSURKA ISTVÁN kijelentette: a MIÉP örül a köztársasági elnök döntésének, mert ezzel is rövidebb lesz a máris eldurvult és a közvéleményben sok „ferdülést” okozó kampány.
Volodimir Zelenszkij
Zelenszkij megint mások pénzét költené
