Az SZDSZ a számvevőszéki jelentésből kiemeli: „Megállapítható volt, hogy az elszámolás teljes-körűen tartalmazta a párt könyvvitelében nyilvántartott országgyűlési választásokkal kapcsolatos bevételeket és kiadásokat. Sem a helyszíni vizsgálatok alkalmával, sem most nem került az ÁSZ hatáskörébe olyan adat, hogy más természetes vagy jogi személy a párt kampányára egyéb forrásokat fordított.”
Az SZDSZ által citált másik ÁSZ-megállapítás szerint a párt 1997– 1998. évi gazdálkodása az ÁSZ hatáskörébe tartozó „ügyletekkel kapcsolatos számviteli bizonylatnak számító, a párt által rendelkezésre bocsátott összes dokumentumot látták, ellenőrizték. ...Azok adatai a beszámolóban szerepelnek.” ...„A beadványban mellékletként csatolt, a pártot közvetlenül érintő tartozások rendezésének adatai a párt számviteli nyilvántartásaiban, illetőleg a beszámoló megfelelő soraiban megtalálhatók” – állapítja meg mostani jelentésében az ÁSZ.
Az SZDSZ szerint Horváth Béla valótlanul állította, hogy az SZDSZ az ÁSZ-nak nem mutatta be a gazdálkodásával kapcsolatos összes iratot. „A részvényvásárlásra kikötött opciót az Állami Számvevőszék munkatársai azért nem kifogásolták, mert az nem teljesült” – emeli ki a jelentésből az SZDSZ. Vagyis Horváth Béla valótlanul állította, hogy az SZDSZ részvényvásárlással megsértette a párttörvényt – állítja közleményében a párt.
Horváth Béla a Magyar Nemzetnek kijelentette: soha nem állította, hogy az SZDSZ részvényvásárlással sértette meg a párttörvényt.
– Azt állítom, hogy törvénysértő módon 1997-ben opciós vételi jogot szerzett 2000. december végi határidővel egy részvénytársaság papírjaira, márpedig párt nem lehet részvénytársaságban tulajdonos – jelentette ki lapunknak a képviselő.
– Azt felettébb sajátosnak tartom – fűzte hozzá –, hogy a politikától függetlenül működő és a pártok ellenőrzésére egyedül jogosult ÁSZ nem tartotta fontosnak, hogy az 1997–1998-as gazdasági év ellenőrzése során figyelmeztesse a pártot: opciós vételi jogával a párttörvény megsértése nélkül nem élhet. Különös, hogy az ÁSZ utólag megnyugtatónak tartja, hogy az SZDSZ korábban nem élt opciós vételi jogával egy társaság részvényeire – fűzte hozzá a képviselő. Az azonban komoly aggodalomra ad okot, hogy az ÁSZ-nak eljuttatott dokumentumok között nem találtak vizsgálódásra okot a fővárosi, illetve a zuglói önkormányzatnál. Márpedig az önkormányzatok gazdálkodását is egyedül az ÁSZ jogosult ellenőrizni.
Horváth Béla kijelentette: elégedetten vette tudomásul, hogy az ÁSZ nem tagadja meg az érintett önkormányzatoknál és az „SZDSZ-hez közel álló” cégeknél vizsgálódó nyomozóhatóságoktól a szakmai segítséget. Elmondta azt is, „érti és megérti” az ÁSZ-t, amely jelentésében ismételten felhívta a figyelmet a pártok gazdálkodását érintő törvények hiányosságaira. Ugyanis, mint azt az ÁSZ ismét szóvá tette, nincs törvényileg szabályozva „a kampány, a választási költség és azon belül a dologi költség fogalma”, sőt „a törvény szerinti és a pénzügyi szempontból figyelembe vehető tényleges kampányidőszak a gyakorlatban egymástól eltérhet”. Vagyis az ÁSZ vizsgálati jelentéseit jelenleg csak arra lehet felhasználni, hogy egy trükkös választási finanszírozásban tetten ért párt meglobogtassa mint makulátlansága „bizonyítékát” – szögezte le Horváth Béla. Hozzátette: az ÁSZ jelentése egyáltalán nem tér ki a dokumentumokkal is alátámasztott azon állítására, amely szerint az SZDSZ pénzügyi követeléseket adott és vett (faktorált). E pénzintézeti tevékenységet nem hogy egy párt, még a gazdálkodó szervezetek is csak a pénzintézeti törvényben meghatározott szigorú feltételek teljesítésével, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének engedélye alapján jogosultak végezni.
Menczer Tamás: Az ukrán külügyminiszter hazug módon válaszolt
