Az orosz kormányfő korábban sajnálatosnak nevezte azt az eshetőséget, hogy az Egyesült Államok visszalép a rakétavédelmi rendszerek korlátozásáról szóló ABM-szerződéstől. Mihail Kaszjanov Brazíliában tartott szerdai sajtótájékoztatóján elismerte, hogy Washingtonnak joga van egy ilyen lépés megtételéhez, de leszögezte: Moszkva nem örülne ennek. Hozzátette, hogy az orosz aggodalmak nem annyira az ország biztonságára vonatkoznak ezzel kapcsolatban, hanem a nemzetközi stratégiai egyensúly alakulására. Megfigyelők ezzel együtt emlékeztetnek: a szeptember 11-i terrortámadást követő diplomáciai „nagyüzem” során az Egyesült Államok és Oroszország valószínűleg megállapodásra jutott a kérdésben, s a moszkvai vezetés részéről elhangzó kritika ezúttal elsősorban az orosz közvéleménynek szól, amely továbbra is félti a nagyhatalmiság intézményeit, az ország nukleáris csapásmérő képességét.
A szerződés előírásai szerint hat hónappal a tényleges megszegés előtt Washingtonnak jeleznie kellett szándékát – erre az aktusra került sor tegnap. Szakértők szerint az 1972-es szerződés szövegének értelmezésétől és az amerikai kísérletek előrehaladásától függ, hogy mi számít az egyezmény áthágásának. Egyes vélemények szerint az Egyesült Államok azzal, hogy légiereje már több (részben sikeres) tesztet hajtott végre a Csendes-óceán felett, s építkezik Alaszkában az ellenrakéták telepítése céljából, már mintegy fél éve átlépte az ABM-ben felvázolt korlátokat.
origo.hu
Magyar Péternek Lázár János adta meg a kegyelemdöfést
