Az agráriumnak ismernie kell az EU-t

Szembe kell néznie az agrárgazdaság valamennyi szereplőjének azzal a ténnyel, hogy a közösségi szabályozás, az egységes piac új feltételeket, lehetőségeket és kihívásokat teremt, amelyekre viszonylag rövid idő alatt fel kell készülni – ismertette Pete Nándor, a Külügyminisztérium Integrációs Államtitkárságának főosztályvezető-helyettese tegnap, az Agrármarketing Centrum által szervezett szakmai konferencián. Magyarország a csatlakozás napjától teljeskörűen alkalmazni kívánja az EU közös agrárpolitikáját (KAP). Elvárjuk, hogy termelőink azonos jogokat kapjanak, különösen a közösségi támogatásból való részesedés tekintetében, ezért olyan termelési kvótákat kértünk, amelyek biztosítják a piaci lehetőségek kihasználását – tette hozzá a szakember.
Pete Nándor elmondta, a Magyarországnak várhatóan évente jutó, mintegy kétmilliárd euró agrártámogatás háromnegyedét kitevő közvetlen termelői kifizetések kérdésében az EU 2002-ben alakítja ki álláspontját. Előreláthatóan forráshiányra hivatkozva átmenetileg csak részlegesen, illetve bizonyos feltételek teljesítése esetén folyósítanák e támogatást. Az EU abban érdekelt, hogy a kvótákkal a jelenlegi termelési szintet befagyasszák és alapfeltételnek tekintik, hogy az intézmények egy része már a csatlakozás előtt működjön – vázolta, hozzátéve: nem zárható ki, hogy Magyarország a tárgyalások során bizonyos kompromisszumokra kényszerül.
A konferencián részt vevő Zimmerl Ernst, az osztrák nagykövetség mezőgazdasági követe elmondta: 1995-ben, Ausztria csatlakozásának évében 4,5 milliárd euróra esett vissza a mezőgazdasági és erdőgazdasági termelés az egy évvel korábbi 5,6 milliárd euróról, ám az egy főre jutó jövedelem nem csökkent. A mezőgazdasági jövedelem összetétele 1994 és 2000 között jelentősen megváltozott: Ausztria csatlakozása előtt a támogatások részesedése a teljes jövedelemből csak 32 százalékot tett ki, ez az arány tavaly 64 százalékra nőtt.