Cserépre is jeleznek a sugárkapuk

November óta harminchat közúti és vasúti határátkelőhelyre helyeztek radioaktív anyagok felismerésére szolgáló úgynevezett sugárkapukat. Bár hetente mintegy ötven riasztás van, a műszerek még nem mutattak ki valóban veszélyes sugárzást.

A magyar gyártmányú eszközt számos európai országban már jó ideje üzemeltetik, hazánkban eddig csak atomerőműben, valamint izotópokat felhasználó intézetekben használták, mert a határra telepítés anyagi feltételei hiányoztak. A hatékony ellenőrzés érdekében mobil röntgenkocsik beszerzését tervezik, amelyek a tehergépkocsi-szállítmányok és konténerek felbontás és károkozás nélküli gyors átvizsgálását teszik majd lehetővé. Magyarországon 2003 végére, az EU-normákhoz igazodóan az összes külső határ fejlesztését befejezik.
A szeptemberi amerikai terrorcselekmények hívták fel a figyelmet az olyan eszközökre, mint az úgynevezett kettős felhasználású, fegyver előállítására is alkalmas radioaktív vegyi vagy biológiai anyagok. Kaizinger Tibor ezredes, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) határügyi és ügyeleti főosztályának vezetője lapunknak elmondta: mivel hazánk fontos közlekedési és tranzitútvonal a nemzetközi legális és illegális kereskedelemben egyaránt, most az eddiginél is nagyobb hangsúlyt kell fektetni a határforgalmi ellenőrzések során az efféle „áruk” kiszűrésére. Ennek érdekében uniós támogatással az ország 36 közúti és vasúti határátkelőhelyére helyeztek radioaktív anyagok felismerésére szolgáló úgynevezett sugárkapukat. Az ezredes elmagyarázta: ez olyan, automatikusan működő érzékelőoszlop, amely egyből jelzi, ha az előtte elhaladó járműben egy bizonyos határértéket meghaladó radioaktív sugárzást érzékel. Az egyébként magyar gyártmányú eszközt számos európai országban már jó ideje üzemeltetik, hazánkban eddig csak atomerőműben, valamint izotópokat felhasználó intézetekben, üzemekben használták, mert a határátkelőhelyekre való telepítés anyagi feltételei hiányoztak.
Kaizinger Tibor azt is elmondta: amióta a sugárkapukat üzembe helyezték, hetente átlagosan ötven riasztásuk van, ugyanis a műszerek olyan anyagokra is reagálnak, amelyekben nagyobb mennyiségű természetes izotóp van, s ezáltal a háttérsugárzásuk – igaz, az egészségre ártalmatlanul, de – az átlagosnál nagyobb. Ilyenek a például cirkóniumot tartalmazó ipari anyagok, cserép-, mázascsempe-, mázasanyag-, valamint perlit-, dolomit- stb. szállítmányok, veszélyes hulladékok. Ha jelez a szerkezet, a vámosok a kézi műszerekkel is ellenőrzik a sugárzás mértékét. Amennyiben az meghaladja az előírt határértéket, az adott megyei ÁNTSZ és a polgári védelem szakemberei folytatnak további vizsgálatokat. Az ezredes hozzátette: a sugárkapuk prevenciós jellegűek, ugyanis szerencsére eddig még nem volt példa fegyver előállítására alkalmas radioaktív anyag felderítésére. Ahol pedig nincs ilyen szerkezet, ott az eddig is alkalmazott kézi műszerekkel dolgoznak a vámosok. A hatékony vámellenőrzés érdekében a tervek között szerepel – a PHARE-program részeként – mobil röntgenkocsik beszerzése, amelyek a tehergépkocsi-szállítmányok és konténerek felbontás és károkozás nélküli gyors átvizsgálását teszik majd lehetővé az ország bármely területén. A fejlesztések között meg kell említeni, hogy a VPOP a lopott autók határon történő feltartóztatása céljából 52 határátkelőhelyen gépjármű-azonosító berendezést üzemeltet.
A főosztályvezető beszámolt arról is, hogy lezárult az uniós csatlakozási tárgyalások határokkal kapcsolatos szakasza, és megállapodás született, amely szerint a legkorábban csatlakozni kívánó országok – hazánk is – 2003 végéig az uniós normáknak megfelelően fejlesztik külső határaikat. A 90-es években megkezdődött fejlesztések során eddig 6208 millió forintnyi PHARE-támogatást használt fel a VPOP. A beruházások főként a keleti és délkeleti határszakaszokra irányultak, a nemzetközi személy- és áruforgalomra. Jelenleg a horvát szakaszon, Letenyénél kamionterminál, a jugoszláv határszakasznál, Röszkénél autópálya-határátkelőhely épül, mindkettőt jövő év márciusában helyezik forgalomba. A román határszakaszokon Gyulánál, Ártándnál, valamint Záhonynál a személyforgalmi teminálok korszerűsítése folyik. A fejlesztési koncepciók elkészültek Barcs, Tompa, Hercegszántó és Beregsurány térségére is, a további tervek között pedig újabb román, ukrán, jugoszláv és horvát határszakasz modernizálása szerepel.