Gondot okoz a big bang

Magyarország számára a legfontosabb a csatlakozás, a többi az EU feladata – nyilatkozta lapunknak Doris Pack, az Európai Parlament képviselője, aki a Magyar-Német Fórum 11. ülésszaka alkalmából járt Budapesten.

– Igencsak megoszlanak a vélemények arról, hogy az Európai Unió valóban képes lenne egyszerre tíz új tag befogadására. Mit szól ehhez?
– Először is szögezzük le: Magyarország számára a legfontosabb az, hogy az Európai Unió tagjává váljon, mégpedig hamarosan. Erre megítélésem szerint a 2004-es európai parlamenti választások előtt sort kell keríteni, mert a magyar képviselőjelöltek csak így vehetnek részt eme fontos uniós intézmény új tagjainak a megválasztásán. Hogy maga a bővítés miként – big bang vagy más módon – történik-e majd, az nem Magyarország, hanem az EU problémája. Csak akkor lehet sikeres ez a vállalkozás, ha megfelelően tudjuk menedzselni. E tekintetben fontos és felelős döntéseket várok a december 14-15-i laekeni EU csúcstalálkozótól. Abban igaza van, az EU számára gondokat okozhat a big bang formula, azaz tíz új tag befogadása. Még ha small bangre, vagyis ha 3-4-5 új tag felvételére kerülne sor, akkor is roppant belső feladat a felkészülés a bővítésre.
– Konkrétan mit vár a laekeni csúcstalálkozótól? A megfigyelők egy része történelmi jelentőségű döntésekre számít.
– Én azért óvatosan bánnék a történelmi jelzővel. Már annyi „történelmi pillanatunk” volt az utóbbi tíz évben, hogy szinte beleszédül az ember. Mindazonáltal ha a tavaly decemberi nizzai csúcsnál jobb kerekedik ki most Laekenben, akkor elégedett leszek. A működés belső rendjét illetően egy sor megoldatlan feladatot hagyott maga után Nizza. Ha kialakulnak a reformokat elindító konvent működési feltételei, az már jelentős lépés lesz előre. Az Európai Parlament fontosnak tartja, hogy átlátható legyen az ott zajló munka, amit egy év múlva, 2003-ban kellene lezárni.
– Az Európai Parlament tagjaként van tényleges beleszólásuk az uniós döntési folyamatokba?
– Mi az, hogy van! Ha az Európai Parlament tagjai nem szavazzák meg csatlakozásukat, Magyarország nem lehet tagja az EU-nak. A kultúra, az oktatás, a média és a kisebbségi jogok terén magam is jelentés tevőként vettem részt a tagjelöltek idei értékelésében.
– Milyennek látja hazánk helyzetét az idei országjelentés után?
– Jobb, mint a tavalyi. A média területén, például a televíziónál még vannak kötelezettségeik, amit az európai normáknak megfelelően teljesíteni kell. Úgy gondolom, hogy ezt képesek megoldani. Hasonló a helyzet a romák esetében.
– Hogyan vélekedik a magyar státustörvényről, amellyel szintén foglalkozott az országjelentés?
– Szerintem a törvény elfogadható és harmonizál az európai normákkal. Az Európai Parlament illetékes bizottságai komolyan odafigyelnek a magyar felkészülés valamennyi más aspektusára is. Emellett eredményesen működik az EU-magyar parlamenti bizottság, amelynek tagjai aktív és interaktív módon „szemmel tartják”, hogy mi történik Magyarország csatlakozása érdekében. Most éppen a tagjelöltek parlamenti elnökei tárgyalnak Brüsszelben az Európai Bizottság képviselőivel a bővítés alakulásáról.