A jegybank szerint az EU-csatlakozást követően érdemes megcélozni a mielőbbi monetáris uniós tagságot, amelyre a jelenlegi kilátások szerint leghamarabb 2006-ban nyílhat lehetőség. Az MNB anyaga az előnyök közé sorolja a hazai reálkamatok csökkenését, amely előnyös hatást produkál a gazdasági növekedésre. A reálkamatok csökkenésének hatására a fizikai és a szellemi tőkébe történő beruházások feltehetően növekedni fognak, és ez emeli hosszú távú növekedési rátánkat is. Az euró bevezetésével emellett eltűnnek a saját valuta fenntartásából következő tranzakciós költségek is.
A jegybank szerint a közös valuta a külkereskedelem bővülésén keresztül is emelheti a magyar gazdaság növekedési ütemét. Az önálló monetáris és árfolyam-politika elvesztését sokan az euró bevezetésnek – nehezen számszerűsíthető – költségei közé sorolják. Az MNB szerint ugyanakkor hazánk esetében ez nem jár komoly veszteséggel. Ennek oka egyrészt az, hogy mivel Magyarország külkereskedelme mélyen integrált az euróövezetbe, termelési szerkezete pedig kellően sokoldalú, az euróövezetet és Magyarországot a többi euróövezeti tagállamtól lényegesen eltérően érintő, úgynevezett aszimmetrikus sokkok valószínűsége csekély. A másik ok, hogy a nominális árfolyam változásai a magyar tapasztalatok szerint rendkívül gyorsan megjelennek a hazai árakban; a versenyképességi szempontból releváns reálárfolyam egyébként is csak korlátozottan befolyásolhatja a gazdaságpolitikát.
Az euró bevezetésével értelemszerűen elvész a saját valuta fenntartása esetén meglévő, a pénzkibocsátásból eredő bevétel. A monetáris unióban való részvétellel ez a bevétel értelemszerűen átkerül a Központi Bankok Európai Rendszeréhez, és csak onnan osztják vissza az euróövezeti tagállamok számára előre meghatározott szabályok alapján. Ezek a szabályok az adott tagállam lakosságát és gazdasági teljesítményét veszik figyelembe.
Tűzfalcsoport
Női börtönbe vonulhat egy német neonáci
