Németországban a nemi identitás bejegyzésére vonatkozó önrendelkezési törvény (SBGG), más néven önrendelkezési törvény, 2024. óta van érvényben. Ez jelentősen megkönnyíti a nemi identitás és a keresztnév megváltoztatását transznemű, interszexuális és nem bináris emberek számára, mivel lehetővé teszi az önbevallásos eljárást az anyakönyvi hivatalban, és eltörli a bírósági eljárásokat és a szakértői véleményeket – írja elemzésében a Tűzfalcsoport.
Fontos, hogy 14 év alatti kiskorúak esetében csak a gyámok tehetnek nyilatkozatot, akiknek tájékoztatniuk kell a döntés következményeiről. 14 év feletti kiskorúak (17 éves korig) maguk tehetnek nyilatkozatot, de ehhez szüleik hozzájárulása szükséges. A törvény nem szabályozza az orvosi beavatkozások kérdéskörét, és három hónapos határidőt ír elő a változás bejelentésére, valamint egyéves várakozási időt egy újabb változásra, ugyanakkor Németországban az úgynevezett pubertásblokkolók orvosi javaslat és szakmai feltételek mentén alkalmazhatóak.
Az elmúlt napokban egy olyan botrány tört ki, amely egészen új megvilágításba helyezte a norma alkalmasságát és létjogosultságát. Sven Liebich német állampolgár, aki az új önrendelkezési törvény egyik első felhasználója volt néhány héttel azután, hogy a három koalíciós párt, az SPD, a Zöldek és az FDP, a liberális párt által elfogadott törvény 2024. november 1-jén hatályba lépett, a tiltott neonáci csoportosulás, a „Blood and Honour” (Vér és Becsület) egykori vezetőjeként megváltoztatta nemi identitását. Mindez új fejezetet nyitott a jogszabály tekintetében: a neonáci Marla-Svenja Liebich lett, Sven Liebich néven ítélték el, és most börtönbüntetést kell letöltenie. Az új nemi bejegyzése és a törvény adta lehetőségek okán egy chemnitzi női börtönben.
Az önrendelkezési törvény, amelynek célja a nagyobb szabadság biztosítása, lehetővé teszi a börtönbüntetés letöltését ily módon is – hívja fel a figyelmet a Tűzfalcsoport.
Liebichot 2023 júliusában – akkor még Sven Liebich néven – a hallei bíróság népellenes uszítás, rágalmazás és becsületsértés miatt összesen egy év és hat hónapos szabadságvesztésre ítélte, feltételes szabadlábra helyezés nélkül. A fellebbezés elbukott, ahogyan később a felülvizsgálat is. Az ítélet jogerős. Most a hallei ügyészség Liebichot a büntetés végrehajtására a chemnitzi büntetés-végrehajtási intézetbe (JVA) idézte. Az eset persze érthető módon újabb vitát generált az önrendelkezési törvényről.
A büntetés-végrehajtásban ugyanis számtalan helyzet van, ahol kényes konfliktusok alakulhatnak ki, például a zuhanyzókban vagy a sportolás során. A fogvatartottaknak ott gyakran nincs lehetőségük, hogy elkerüljék a nem kívánt találkozásokat.
Ráadásul a Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint még nem tisztázott, hogy Liebich mindennapjai a börtönben pontosan hogyan alakulnak majd. A halléi ügyészség által kiadott, női börtönbe való bebörtönzésre vonatkozó végzés ugyanis csak egy több lépcsős eljárás első lépése. A chemnitzi büntetés-végrehajtási intézetért felelős szászországi igazságügyi minisztérium hangsúlyozza, hogy egy elítélt személynek nincs saját döntési jogköre abban, hogy melyik intézetben helyezik el. Emellett jogász-szakmai körökből pedig arra hívják fel a figyelmet, hogy Liebichnek a bebörtönzés után először egy felvételi eljáráson kell átesnie, amely magában foglalja az orvosi és pszichológiai vizsgálatokat is.
