Hauer nagypapa, akit Rezsőnek hívtak, az 1800-as évek vége felé került Németországból Magyarországra. Esztergomban települt le, és először az érsekség konyháján kezdte meg cukrászati tanulmányait. Hauer nagypapa, már mesterként, a kor legjelesebb cukrászánál, Gerbeaud-nál képezte magát tovább és hamarosan saját üzletet is nyitott a Rákóczi út 41. alatt. Szorgalmával elnyerte a háziúr rokonszenvét, aki kedvező áron felajánlotta neki megvételre a kis helyiséget. A vállalkozás fejlődésnek indult, először a földszintet, később az első emeleti szintet, majd legvégül az egész házat meg tudta vásárolni. A cukrászda fénykora az első világháború előtti békeévektől a negyvenkilences államosításig tartott.
Hauer minden létező szakmai díjat is megnyert, a Magyar Cukrász Szövetség elnöke és a Nemzetközi Cukrász Szövetség díszelnöke is volt haláláig. Három fiuk volt, közülük a legidősebb folytatta a hagyományt. A papa, akit történetesen szintén Rezsőnek hívtak, már fiatalon átvette az üzletvezetést. Ez természetesen a nagypapa felügyelete alatt zajlott. Fia is tovább öregbítette a Hauer nevet, számtalan jelentős újítást vezetett be, ő találta fel például a fagylaltport és a parfé műfaját is megújította. Ekkor jött a második világháború és az azt követő államosítás. Az oroszok a nagypapa szeme láttára, nagy teherautókkal hordták el az üzletet, mindenki vitt, amit látott. A szíve nem is bírta elviselni a megpróbáltatást és röviddel ezután, 1951-ben elhunyt. A Rákosi-korszakban Hauer Rezsőt, az édesapát elhurcolták munkatáborba. A nyomor évei következtek, majd jött 1956. A Nemzetközi Cukrász Szövetség elnöke személyesen jött el a családért, hogy Bécsbe költöztesse őket. Három napig várt arra, hogy magával vigye őket, de Hauer Rezső elszánt volt; neki ez a hazája, bármi lesz, ő itt marad. A forradalom után némileg lazult a nyomás és rövidesen egy új, gebines rendszert vezettek be. Ennek kísérleti alanyává választották többek között Hauer Rezsőt is és megkapták üzemeltetésre a Szent István tér mellett található Bébi cukrászdát. Itt kezdte el a szakmát fiuk is, aki édesapjától a cukrászat összes fogását már gyerekként megismerhette. A kísérlet olyan jól sikerült, hogy a cukrászda egyre jobban menő vállalkozássá vált, és ez már zavarni kezdte a „hatalmat”. Az édesapát rövidesen a Gellért, majd a Szabadsághegyi, akkor Vöröscsillag Szálló főcukrászává tették, amelyet egészen haláláig vezetett.
Fia, Rezső még a Bébi cukrászda idején leste el az alapvető cukrászati tudományt, aminek köszönhetően már tízévesen többet tudott a szakmáról, mint a 30-40 éves iparosok és iskolai tanárai együttvéve. Hauer – ekkor még Hámor – Rezső fiatalkora egybeesett a beatkorszak idejével, és a láz őt is magával ragadta, sikeres zenekart hoztak létre, többek között Fenyő Miklóssal. Eljött az idő, hogy választania kellett: a zene vagy a cukrászat. Hosszú időre a zenét választotta. Végül elhatározta, hogy a továbbiakban csak a cukrászatnak él.
A Duna-házban egy hónapja nyílt cukrászdát Hauer a Junior Vendéglátó Rt.-vel közösen hozta létre. Az új üzlet híre már elterjedt a városban. Bár még nem zárult le a névhasználati per, máris „új Hauerként” emlegetik, mondja a tulajdonos, miközben végigvezet a cukrászdán. Az emeleti részen kávéház és szalon, a földszinten kis cukrászda áll, amihez tavasztól őszig terasz tartozik és a városrendezés után talán egészen a Dunáig húzódik majd. Az üzlet igazi értéke, a mintegy 5-600 eredeti receptből álló édesség-repertoár legfinomabbjai, az eredeti Hauer- parfé, torta, krémes, gesztenyepüré és somlói, vagy akár a Kékfrank torta pedig újra várják az ínyenceket.
origo.hu
Csak a legokosabbak érnek el 7 pontot ebben a vegyes műveltségi kvízben
