Az Európai Unió előcsatlakozási alapjaiból már lekötött, de még nem felhasznált a 2000-es és 2001-es PHARE-, a 2000-es ISPA-, valamint rövidesen lekötött lesz a 2001-es ISPA-támogatás. A 2000-es SAPARD viszont már lekötött. Ezek a programok összesen négyszázmillió eurót tesznek ki, amihez társfinanszírozással még egyszer ekkora öszszeg társul. Ez a nyolcszázmillió eurónyi forrás összességében kétszázmilliárd forintos volumen – ismertette az uniós támogatások felhasználásának jelenlegi állását lapunknak Boros Imre, a PHARE-ügyekért felelős tárca nélküli miniszter. Hozzátette: az unió előírja, hogy a pénzügyi memorandum aláírását követő két éven belül a pénzeket fel kell használni, ám azt senki nem mondta, hogy előbb nem lehet. Mi ezt csináljuk, szemben a Horn-kormánnyal, amely az utolsó percig halogatta a döntéseket, mert nem volt elég pénz a társfinanszírozásra. Ezért a források jelentős része veszélybe került.
Boros Imre rámutatott: a költségvetési és a fizetésimérleg-deficitet ez nem érinti. Előbbit azért nem, mert ha a kormány – amelynek amúgy is társfinanszírozási kötelezettsége van – egy hitelkonstrukcióban a kötelezettségét előrehozza, akkor a deficitet csak a hitelfelvétel kamatköltsége terheli, mindössze három-öt hónapra. A fizetési mérleget ráadásul még javítja is, hiszen a megvalósuló beruházásokhoz kapcsolódó importtartalmakra megvan a deviza. Ez a lehető legjobb növekedési és gyorsítási faktor, ugyanis három bőrt lehet lenyúzni a rókáról. Egyszer azért, mert elimerést kapunk az uniótól, mondván Magyarország támogatásfelszívó kapacitása három év alatt kiváló lett, másodsorban a program a költségvetési mérleget és fizetési mérleget nem rontja, harmadsorban pedig ezekre a beruházásokra nagyon nagy szükség is van. A projektek mögött intézményfejlesztések állnak, környezetvédelmi beruházások, útrekonstrukciók, elkerülő utak megépítése szerepel. Ezek amellett, hogy serkentik a gazdaságot, nagyon hasznosak a környezet védelmében.
Az 1999-es, ez évben még lehívható EU-támogatásokról szólva a miniszter megjegyezte: ezek a pénzfelhasználások rekord-, két százalék alatti veszteséggel zárultak, ami az uniós országokban is példátlanul alacsony. A veszteség szó erre nem is megfelelő, mert az abból adódik, hogy az ajánlati és a mérnöki árak között van némi különbség. Előbbiek többnyire alacsonyabbak a mérnöki áraknál. A pénzmaradványt a program jellegéből fakadóan sajnos korábban nem lehetett átcsoportosítani. Ma már itt is mozgási lehetőség van. Jó példa erre, hogy a határvédelmi forrásokból bizonyos összegeket átcsoportosítottak a mikrohitel-, valamint a romaprogramokra. A baloldal erről azonban nem beszél, s számos kérdésben füllent, mellébeszél, és például lázítja a romákat ahelyett, hogy elismerné, hogy a romák felemelkedését szolgáló programokban többszörösére növeltük a támogatás mértékét, tette hozzá Boros Imre. Például elkészült és részben megvalósult egy harmincmillió eurós csomag is, ami a munka, a tanulás és a szociális körülmények javítását hivatott szolgálni. Igaz, ez nem nyakló nélküli segélyezést jelent. A romaprogramokra a kormány már 1998-tól biztosít forrásokat, ami aztán részben az EU-s források társfinanszírozásában jelenik meg. Az 1999-es PHARE-programban ezt elfogadtattuk, s az idén fel is használtuk, a 2000-ben elfogadtatott programot pedig a jövő évben használjuk föl. A baloldali retorika sajnos számos területen torzít, s látni, hogy nagyon komoly hívószavakkal és halvány sejtetésekkel operál, miközben semmi konkrétum, adat, összehasonítás nem hangzik el.
– A Horn-kabinet és az Orbán-kormány érdekérvényesítő képességének különbségét jól mutatja, hogy míg az előző kormány csak fogadta az uniós ötleteket, s nem tett érte és hozzá semmit, addig a jelenlegi kormány folyamatosan el tudja fogadtatni elképzeléseit az unióval. Egyébként az előző kormány úgy állította be – ebben volt gyakorlata –, hogy ami rossz, az kintről ered, s rossz döntéseiket a Világbank és a Valutaalap elvárásai miatt kénytelenek meghozni. Később a mumus szerepét részben az unióra testálták, mondván, sok kellemetlen intézkedés azért történik, mert azt az EU úgy akarja. Természetesen bizonyos elvárásoknak meg kell felelni, de ez nem jelent egyben meghunyászkodást is. Azt azonban látni kell, hogy az elvárásokon belül nagy a manőverezési lehetőség, ehhez azonban tudni kell, hogy mit akar a kormány – hangsúlyozta Boros Imre.
Jelenleg Magyarország az unió előcsatlakozási alapjából részesedhet. Ez 2000-től 2006-ig tartó költségvetési időszakot jelent. Érdekes módon, amikor a kétéves költségvetésről esett szó, akkor a demokrácia lábbal tiprását hangoztatták a szocialisták, miközben az unióhoz alázattal fordultak, ám annak hatéves költségvetése láttán hallgatnak és becsukják a szemüket is – fakadt ki a miniszter.
Uniós csatlakozásunk után a kohéziós, strukturális és szociális alapokból számíthat támogatásra Magyarország. A miniszter szerint hazánk újabb kihívások elé néz: legyen felkészülve arra, hogy a jelenleg évi 230-250 millió euró többszörösét is fel tudja használni a csatlakozás után. Ezért Magyarországnak nemzeti fejlesztési tervet kell készítenie, ami egy belső dokumentum az unió részére a vele való együttműködés pénzügyi megalapozására. Magyarország uniós csatlakozását követően az első években a nettó pénzügyi lehetőség akár a GDP négy százalékáig is elmehet, s a jelenlegi pár száz projekt több ezerre fog emelkedni. Boros Imre aláhúzta: a nehézkes, előellenőrzéses finanszírozás a következő években egyre inkább decentralizálódik, s utólag ellenőrzik a felhasználást. A jövőben a forrásokat úgy kell felhasználni, hogy először programot kell készíteni, majd tendereztetni, végrehajtani, és a számlát benyújtani. Ezzel nagyobb lesz hazánk pénzügyi felelőssége. Egyébként a kohéziós alapok intenzívebb felhasználása valószínűbb, mint a strukturális alapoké, hiszen előbbiben jelentős gyakorlata van Magyarországnak. Utóbbiban, a régiók esetében pedig még sok szellemi kapacitást kell megmozgatni. Ha felépül az agrár- és vidékfejlesztési direkt támogatások rendszere, akkor tovább nő az unióból jövő pénzek mennyisége is.
Arra a kérdésre, hogy szükséges-e kormányzati struktúrában szerkezetváltozás az uniós tagság miatt, Boros Imre azt válaszolta: egy kormányzati ciklusban meghatározott irányítási szerkezet alakul ki, amelyen a négy év alatt nem gyakorlat és nem is célszerű változtatni. A változtatás ideje 2002-ben jöhet el, s az új kormányzati struktúra jövő év nyarán fog kialakulni.
A miniszter szerint addig erről állást foglalni, merő spekuláció.
***
BOROS IMRE Csödén született 1947-ben. A Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem pénzügy szakán 1970-ben szerzett diplomát. Az egyetemen azóta, míg a Soproni Egyetemen 1998 óta tanít. Több mint 20 évet töltött a bankszektorban, s a Magyar Nemzeti Bankban több beosztást töltött be, majd 1990–93 között kereskedelmi bankoknál volt vezető, alelnök, igazgatótanács elnöke. Ügyvezető igazgatója volt 1993–94-ben az Állami Vagyonkezelő Rt.-nek, majd ügyvezető igazgatója 1995-től a Finconsult Kft.-nek. Egyéni választókerületben nyert mandátummal 1998 óta országgyűlési képviselő. A Magyar Lótenyésztő és Lovassport Szövetség elnöke. Nyelvtudása: angol, német, orosz, spanyol.
Volodimir Zelenszkij
Zelenszkij megint mások pénzét költené
