Az euró, amely 1999. január 1-jei bevezetése óta kizárólag számlapénzként működött, napokon belül törvényes fizetőeszközként, készpénz formában is megjelenik az euróövezetben. Ez azt jelenti, hogy Ausztriában, Belgiumban, Finnországban, Franciaországban, Görögországban, Hollandiában, Írországban, Luxemburgban, Németországban, Olaszországban, Portugáliában és Spanyolországban megszűnik a nemzeti valuta, és az euró lesz a törvényes fizetőeszköz. Az euróbankjegyek és -érmék kibocsátása után az érintett tizenkét, euróövezeti tagállam nemzeti valutáját kivonják a forgalomból: egy néhány hetes, átmeneti időszakig azonban mind az euró, mind a nemzeti bankjegyek és érmék megtalálhatóak lesznek a készpénzforgalomban.
A tagállamok feladatai
Az euró készpénz formában történő bevezetése, valamint a nemzeti valuták kivonása a forgalomból az eurózóna tizenkét tagországában rendkívüli logisztikai feladatot jelent. A bankjegyek előállítása és forgalomba hozatala az eurózónához tartozó tagállamok jegybankjainak és az Európai Központi Banknak (EKB) a feladata, míg az érmék legyártásáról a tagországok kormányainak kell gondoskodniuk, a jegybankok pedig aktívan közreműködnek forgalomba hozatalukban.
Az euró bevezetésének jelentőségét a Magyar Nemzeti Bank honlapján publikált számadatok is érzékeltetik: az elmúlt időszakban 648 milliárd euró értékben hozzávetőlegesen 14,5 milliárd darab euróbankjegyet kellett előállítani: ebből 4,5 milliárd darab logisztikai tartalékként szolgál, annak érdekében, hogy a nemzeti jegybankok bármikor ki tudják elégíteni a készpénzigényt. Emellett 15,7 milliárd euró értékben mintegy ötvenmilliárd euróérmét kellett legyártani, majd forgalomba hozni oly módon, hogy háromszázmillió ember számára biztosítva legyenek az átállás optimális feltételei.
A forgalomba kerülő érmék összsúlya több mint 239 ezer tonna, ami az Eiffel-torony súlyának huszonnégyszerese. Ha az előállított érméket egymásra raknák, az elért magasság csaknem 79 ezer kilométer lenne, ami 246 ezer Eiffel-toronynak felelne meg. Amennyiben egyszerre kellene ezt a menynyiséget szállítani, 478 000 teherautóra lenne szükség. A 14,5 milliárd darab euróbankjegyet egymás után helyezve 1,9 millió km hosszúságú „pénzutat” kapnánk, ami a Föld–Hold-távolság ötszöröse.
Az euróbankjegyek kibocsátását csak az EKB engedélyezheti az euróövezeten belül, és csak az EKB, illetve a nemzeti központi bankok által kibocsátott bankjegyek minősülnek törvényes fizetőeszköznek. Összesen hét, különböző címletű bankjegy létezik: a legkisebb az ötös, aztán a szokásos sorban – 10, 20, 50, 100, 200 – haladnak a legnagyobb ötszázasig. A bankjegyek mérete növekvő, színűk különböző, vakok és gyengénlátók érdekében eltérő tapintásúak. Az érmékkel ellentétben a bankjegyek minden tagállamban, mindkét oldalukon azonosak. A bankjegyek egyik oldala stilizált ablakokat és kapukat ábrázol – utalás Európa nyitott szellemére és kooperációs készségére –, a másik oldal stilizált hidakat, utalásként a szoros kooperációra és kommunikációra Európa és a világ többi része között.
Az ábrák a növekvő címleteken az egymást követő, jelentős európai építészeti stílusokat jelképezik: az ötös a klasszikus, a tízes a román, a húszas a gótikus, az ötvenes a reneszánsz, a százas a barokk és a rokokó, a kétszázas a vas és üveg architektúra, az ötszázas pedig a modern, XX. századi stílusra utal. Az új bankjegyek a kibocsátók szerint rendkívül nehezen hamisíthatók: minden, eddig alkalmazott biztonsági eszközzel ellátták őket.
Az euró- és a centérmék kibocsátására az euróövezet-beli tagállamok jogosultak, azonban az EKB-nak jóvá kell hagynia a kibocsátandó összeget. Egy euró száz eurócentnek felel meg, összesen nyolc fajta érme létezik. Az egy- és kéteurós érmén kívül egy-, kettő-, öt-, tíz-, húsz-, valamint ötven- centes pénzérméket hoznak forgalomba. (Az érmékkel a lakosságot és a kiskereskedelmi egységeket már ez év végén igyekeztek ellátni, a váltási gondok megelőzése érdekében.) A bankjegyektől eltérően az érmék egyik oldala nemzetenként eltérő lehet, ám ez érvényességüket nem befolyásolja.
Tennivalók hazánkban
Azoknak, akik a birtokukban lévő megszűnő valutát devizaszámlán tartják, semmiféle teendővel nem jár az euró bevezetése: a Magyar Nemzeti Bank ajánlása szerint ugyanis a pénzintézetek automatikusan, díjmentesen alakítják át a megszűnő nemzeti valutákban vezetett devizaszámlákat eurószámlává.
Azok, akiknek még készpénzben van megszűnő euróövezeti valuta a birtokukban, biztosan csak február 15-ig tudják azt beváltani a pénzintézeteknél vagy a pénzváltásra jogosult helyeken. Semmiképp sem érdemes halogatni ezt a lépést, hiszen az idő előrehaladtával egyre kevesebb pénzintézet és pénzváltóhely foglalkozik majd a megszűnő valuták átváltásával, és akkor is csak tetemes jutalék mellett.
Azt is érdemes figyelembe venni, hogy az euróövezetben országonként különböző időponttól, de legkésőbb jövő év február 28-tól nem lehet a megszűnő nemzeti valutákat fizetési forgalomban felhasználni, így például nem lehet velük boltban vásárolni, illetve szolgáltatásért fizetni sem. Ez azt jelenti, hogy ha február 28-át követően még mindig marad jelentősebb mennyiségű euróövezeti valuta a birtokunkban, azt csak a kibocsátó ország nemzeti bankjában lehet beváltani, ami jelentős fáradsággal jár, ha egyáltalán megéri foglalkozni ezzel.
A bankok és pénzváltóhelyek eddig sem voltak, és a jövőben sem lesznek kötelesek a valutaérmék átváltására. A pénzváltó helyek döntésének függvényében, jutalék felszámítása mellett, bizonyos valutanemekben, meghatározott – általában a nagyobb – címletek beváltására azért mutatkozik lehetőség. A jutalék mértéke pénzintézeteként eltérhet egymástól: az érméknél az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a tranzakció értékének hozzávetőlege-sen harmadát viszi el a felszámított jutalék.
Az euró bevezetésének magyarországi vonzatait a jelek szerint komolyan vette a lakosság, hiszen a jegybanki adatok szerint növekedett a lakossági megtakarítások aránya, ami bizonyos mértékben a számlákra helyezett pénzösszegeknek is köszönhető. Emellett december utolsó napjaiban megnövekedett a forgalom a pénzintézeteknél és a pénzváltó helyeken, ami szintén arra utal, hogy a lakosság igyekezett időben megszabadulni a nála lévő euróövezeti valutakészlettől.
Járai Zsigmond jegybankelnök tájékoztatása szerint január elsejéig az MNB feltölti készleteit euróbankjegyekből, tekintettel arra, hogy néhány közintézményt innen látnak el euróval. Az eurókészpénz-ellátás túlnyomó részét Magyarországon azonban a kereskedelmi bankok biztosítják, nagyrészt saját külföldi anyabankjaik közreműködésével: így január elsejétől az arra felhatalmazott pénzintézeteknél mindenképpen elérhető lesz a közös valuta.
Jogi szabályozás
Az Európai Unió Tanácsa több rendeletet fogadott el annak biztosítására, hogy se a vevők, se az eladók ne szenvedjenek el veszteséget a jelenlegi helyzethez képest azon szerződések esetében, amelyeket az eurózónába tartozó országok vállalataival ezen országok nemzeti valutáiban kötöttek, és amelyek pénzügyi teljesítése jövő év január elseje után esedékes.
A 974/98 számú rendelet értelmében, ha a felek egymás közötti szerződéseiben az adott országok nemzeti devizájára történik utalás – azt a visszavonhatatlanul rögzített átváltási arányok alkalmazásával – euróban kötött szerződésnek kell tekinteni. A kerekítési szabályok szerint az euróra történő konverzió után a megkapott összeget a legközelebbi eurócentre kell kerekíteni. Tekintettel arra, hogy az euróra történő áttérést szabályozó tanácsi rendelet minden tagországban kötelező érvényű, vitás esetekben ezen jogszabályra közvetlenül is lehet hivatkozni.
Ha a külföldi fél nem az euróövezethez tartozó EU-tagállam valamelyikében – Nagy-Britanniában, Dániában vagy Svédországban – működő vállalat, és a szerződést az euróövezet országainak nemzeti pénznemeiben kötötték meg, a szerződést a tanácsi rendelet szerint euróban kötött szerződésnek kell tekinteni.
Ha a külföldi fél nem EU-tagállamban működő vállalat és a magánjogi szerződést a magyar fél az euróövezetbe tartozó valamely ország nemzeti devizájában kötötte, úgy ezekben az esetekben a külföldi partnerre a tanácsi rendelet hatálya közvetlenül nem terjed ki. Ha vitás esetekben olyan állam joga az alkalmazandó, amely nem tagja az uniónak, a közösségi rendeletek közvetlen alkalmazására és hivatkozására nem kerülhet sor. Ezért – áll a Pénzügyminisztérium euróról közzétett kiadványában – a későbbi viták megelőzése érdekében célszerű, hogy az ilyen devizákban megkötött szerződéseket a külföldi partnerrel egyetértésben a magyar vállalatok a rögzített átváltási arányok, illetve a vonatkozó EU-rendeletek figyelembevételével euróban kötött szerződésekre módosítsák.
Magyarország és az EMU
Hazánk egyértelmű célja, hogy a várhatóan 2004-ben elérhető EU-tagságot követően 2006–2007 táján a forintot felváltsa az euró, és az ország csatlakozzon az európai Gazdasági és Monetáris Unióhoz. Ez azt jelenti, hogy pár éven belül teljesíteni kell a maastrichti kritériumokkat, amelyek részben az infláció alakulására, az államadósságnak a GDP-hez viszonyított arányára, illetve a kamatszintre vonatkoznak. (Az államadósság szintjére vonatkozó előírást már most teljesíti az ország, hiszen annak GDP-hez mért szintje jelentősen elmarad a maximálisan engedélyezett hatvan százaléktól.)
Járai Zsigmond a távirati irodának a közelmúltban adott nyilatkozatában aláhúzta: a mostani eurókészpénzzel való feltöltés eltörpül amellett, amit néhány év múlva, 2006 táján kell tenni az eurózónába való belépéskor.
A jegybank vezetése úgy látja, hogy a biztonságos és gazdaságos készpénzellátás érdekében Magyarország nem vállalja majd az euróbankjegyek előállítását, a szükséges mennyiségű euróbankjegyet inkább külföldről szerzi be. Az MNB mostani számításai szerint az országnak feleannyiba kerül a bankjegyek megvásárlása külföldről, mint azok hazai előállítása. Ugyanakkor Magyarországon – a tervek szerint – vernek majd euró- és eurócent érméket. Ez természetesen azt jelenti, hogy a belépést követően Magyarországnak meg kell terveznie euróérméinek hátoldali képeit is.
A jegybank vezetésének véleménye szerint a belépésig az MNB-nek ki kell költöztetnie trezorjait Budapest belvárosából, hiszen a készpénzzel való napi ellátás számos szállítási gondot vet fel napjainkban is. Az európai szintű készpénzkezelési színvonal azt igényli, hogy a jegybank trezorjait közúton jól megközelíthető és biztonságosan védhető területen kell felépíteni a fővárosban vagy annak közelében.
A monetáris unióbeli tagság előnyei
Az MNB egy közelmúltban kiadott tanulmánya szerint tekintélyes haszonnal járhat az országnak a Gazdasági és Monetáris Unióba való belépés: a jegybank becslése szerint a közös fizetőeszköz bevezetésével járó tartós hasznok évente a GDP 0,3-1 százalékával haladják meg a tartós költségekét. Éppen ezért a jegybank szerint az EU-csatlakozást követően érdemes megcélozni a mielőbbi monetáris uniós tagságot, amire a jelenlegi kilátások szerint leghamarabb öt év múlva nyílhat lehetőség.
Az MNB anyaga az előnyök közé sorolja a hazai reálkamatok csökkenését, amely előnyös hatást produkál a gazdasági növekedésre. A reálkamatok csökkenésének hatására a fizikai és a szellemi tőkébe történő beruházások feltehetően növekedni fognak, és ez emeli hosszú távú növekedési rátánkat is. Az euró bevezetésével emellett eltűnnek a saját valuta fenntartásából következő tranzakciós költségek is.
A jegybank szerint a közös valuta a külkereskedelem bővülésén keresztül is emelheti a magyar gazdaság növekedési ütemét. (A közös valuta kereskedelembővítő hatása mögötti érvek az árfolyam-ingadozás, illetve a különböző valuták külkereskedelmi fizetésekben való használatának tranzak-ciós átváltási költsége mint kereskedelmet akadályozó tényezők megszűnésére épülnek.)
Az önálló monetáris és árfolyampolitika elvesztését sokan az euró bevezetésnek – nehezen számszerűsíthető – költségei közé sorolják. Az MNB szerint ugyanakkor hazánk esetében ez nem jár komoly veszteséggel. Ennek oka egyrészt az, hogy mivel Magyarország külkereskedelme mélyen integrált az euróövezetbe, termelési szerkezete pedig kellően sokoldalú, az euróövezetet és Magyarországot a többi euróövezeti tagállamtól lényegesen eltérően érintő, úgynevezett aszimmetrikus sokkok valószínűsége csekély. A másik ok, hogy a nominális árfolyam változásai a magyar tapasztalatok szerint rendkívül gyorsan megjelennek a hazai árakban, így a versenyképességi szempontból releváns reálárfolyam befolyásolása egyébként is csak korlátozottan
áll a gazdaságpolitika rendelkezésére.
Az euró bevezetésével értelemszerűen elvész a saját valuta fenntartása esetén meglévő, a pénzkibocsátásból eredő bevétel. A monetáris unióban való részvétellel ez a bevétel értelemszerűen átkerül a Központi Bankok Európai Rendszeréhez (KBER), és csak onnan osztják vissza az euróövezeti tagállamok számára előre meghatározott szabályok alapján. Ezek a szabályok az adott tagállam lakosságát és gazdasági teljesítményét veszik figyelembe.
Átváltási arányok (1 euró)
Belga frank 40,3399
Finn márka 5,94573
Francia frank 6,55957
Görög drachma 340,750
Holland gulden 2,20371
Ír font 0,787564
Luxemburgi frank 40,3399
Német márka 1,95583
Olasz líra 1936,27
Osztrák schilling 13,7603
Portugál escudo 200,482
Spanyol pezeta 166,386
autós videó
Leszorított, büntetőfékezett, kipattant, és fenyegetőzött a volkswagenes a 7. kerületben + videó
