Közlekedési rendszerünket az EU is elismeri

A magyar gazdaság teljesítőképességének elismerését jelenti, hogy sikerült ideiglenesen lezárni az uniós csatlakozási tárgyalások közlekedési fejezetét – hangsúlyozta Fónagy János szombaton. A közlekedési és vízügyi miniszter szerint az elért eredmények biztosítják az állami beruházások végrehajtásához és a közlekedésben részt vevő szolgáltatók számára a felkészüléshez szükséges időt.

Az Európai Unió hazánkkal a 24. fejezetet zárta le, ami a tárca szempontjából hároméves szakmai folyamat eredménye. A magyar közlekedési rendszert az unió tagországai a tárgyalások lezárásával oly módon minősítették, hogy az immáron akadálytalanul beilleszthető a legfejlettebb országok rendszerébe – mondta a miniszter. Ezen a területen a szakmai és jogharmonizáció rendkívül szigorú kötelezettségeket jelent, ugyanakkor a hazai közlekedési ipar és a szolgáltatók számára megnyílik az európai piac. Magyarország egyébként már szeptemberben befejezte a közlekedési integrációval kapcsolatos kétoldalú tárgyalásokat, a fejezet lezárása Ausztria fenntartásai miatt vált időben bizonytalanná. Az osztrákok ellenállását környezetvédelmi okok váltották ki, ugyanis az ország kifogásolta, hogy az EU 2003 végén visszavonja az ökopontrendszert, így mindeddig nem adta meg a hozzájárulását ahhoz, hogy a csatlakozni kívánó országokkal lezárják a közlekedési fejezetet Brüsszelben.
Tombor Sándor, a közlekedési tárca közigazgatási államtitkára arról szólt, hogy az unióban 360 olyan jogszabály van hatályban, amely a hazai közlekedési rendszerünket érinti, ennek eddig nyolcvan százalékát harmonizáltuk. Ehhez kapcsolódóan 1998 óta nyolc törvény, nyolc kormány- és harmincegy miniszteri rendelet jelent meg. Az államtitkár elmondta: 2002 végéig még 45 közösségi jogszabállyal kapcsolatos harmonizációt kell a közlekedési tárcának végrehajtania, így még két törvény, hét kormány- és tizenöt miniszteri rendelet megjelenésére lesz szükség. Ezek többségében a gépjárművezetők, illetve a repülőgép-pilóták munka- és pihenőidejével, vízi-jármű-selejtezéssel, flottakapacitással vagy vasútipálya-elosztással és díjmeghatározással lesznek kapcsolatosak.
A harmonizációs kötelezettségeken kívül a tárgyalások alapját azok az átmeneti mentességek képezték, amiket Magyarország kért a csatlakozást követően. Hazánk hét területen – három közúti, egy-egy belvízi és vasúti, illetve két légügyi – kért ideiglenes felmentést egyes uniós szabályok alkalmazása alól. Az EU ezeket némi módosítással elfogadta, egyedül ahhoz nem járult hozzá, hogy a légipiacot csak 2005 után nyissa meg Magyarország. Ez egyébként a Malév igényeinek is megfelelő, hiszen a közelmúltban a társaság azt mondta, hogy az EU-csatlakozás után már nem kérnek piacvédelmet. A közúti árufuvarozási kabotázsforgalomban Magyarország 2006-ig kért átmeneti mentességet. A kabotázs azt jelenti, hogy egy adott ország belföldi piacán külföldi fuvarozók is végezhetnek ilyen jellegű tevékenységet. A belföldi piacot három évig nem kell megnyitnunk a csatlakozás után a közösségi fuvarozók előtt, ami további két évvel meghosszabbítható. Addig a magyar fuvarozók is csak kétoldalú megállapodások alapján tevékenykedhetnek, ha például Németország két városa között kívánnak megbízást vállalni. A megállapodás szerint azok a gépjármű-üzembentartók, akiknek járművük tömege meghaladja a 25 tonnát, de a legkorszerűbb környezetvédelmi normáknak megfelelnek – euro–2-es, és euro–3-as motorokkal rendelkeznek –, a közösségi adószintnek a 65 százalékát kell csak fizetniük 2005-ig. Ez az engedmény nem vonatkozik a nemzetközi fuvarozókra. Magyarország 2008-ig fenntarthatja a tíztonnás tengelyterhelést meghaladó járművekre a túlsúlydíj beszedésének a jogát. Ez alól csak az autópályák és a felújított utak kivételek, ahol a kamionosoknak csak 11,5 tonna felett kell túlsúlydíjat fizetniük. Ez az átmenet lehetőséget biztosít arra, hogy megerősítsük főútjainkat – nagyjából háromszázmilliárd forintos program révén –, ehhez pedig EU-támogatást is kapunk.
Mivel a hajózásra vonatkozó selejtezési kényszer – új hajó vásárlása esetén egy ugyanolyan régit le kell selejtezni – csak 2003 áprilisáig van hatályban az EU-ban is, mivel az ország várhatóan később csatlakozik, így ez ránk nem vonatkozik. A vasúti piacon is jelentős sikereket értünk el a tárgyalásokon: ugyan az EU nem fogadta el azt a magyar igényt, hogy 2006-ig nem tennénk lehetővé más vasúttársaság megjelenését a hazai pályákon, ám a megállapodás szerint csak a tranzithálózatunk kapacitásának a húsz százalékát kell rendelkezésre bocsátanunk. A magyar légipiacot a csatlakozás időpontjában meg kell nyitnunk, azaz a Malév ekkortól nem részesülhet piacvédelemben, ám 2004 végéig leszállhatnak Ferihegyen a FÁK-országokból azok a repülőgépek, amelyek a közösségi zajnormáknak nem felelnek meg.